Már másfél-két éve látszik, hogy Jair Bolsonaro teljesítménye sok szavazónak csalódást okoz, és itt milliós szavazótáborokról beszélünk - mutatott rá Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban.

Mint mondta, amióta idén tavasszal bejelentették Luiz Inácio Lula da Silva indulását az elnökválasztásokon, azóta 10-15 százalékpont közti előnyt mértek neki a közvélemény-kutatók. Jair Bolsonaro számára most egy fontos eredmény, hogy elmondhatja, a mérések egyáltalán nem biztosak, hiszen ő 43 százalékot szerzett az első fordulóban, pedig 31 százalék körülire mérték. Ráadásul sokan azt mondták, hogy Lula 50 százalék fölötti szavazati arányt fog elérni, ezért az eredmény Lulának bizonyos szempontból csalódás lehet.

Egy komoly, négyhetes, durva - talán erőszakos - kampány várható a második fordulóig

- jelezte előre.

Mint ismert, Lula da Silva egyszer már volt Brazília elnöke. Nagy Sándor Gyula elmondása szerint a politikus most alapvetően arra nosztalgiára épít, amit a 2003 és 2010 közötti dupla elnöki ciklusában mutatott föl, és ami egy igen komoly gazdasági növekedéssel, a szegénység csökkenésével és sok minden más eredménnyel járt. Mindez az ő politikája mellett annak is köszönhető volt, hogy egy olyan nemzetközi gazdasági környezetbe ágyazódott akkor az ország, amelyben - az úgynevezett nyersanyagboom keretében - Brazília nagyon sok pénzhez jutott és komoly bevételekre tett szert.

"Ő erre az úgymond nosztalgiára épít és azt mondja, hogy minden, amit Bolsonaro elrontott - különböző környezetvédelmi, illetve az Amazonasszal kapcsolatos dolgok, valamint a koronavírus-járvány kezelése és a gazdasági növekedés elmaradása a várthoz képest -, azon ő mind fordítani fog. Nagyjából tehát úgy állnak egymással szemben, mint egymás teljes ellentétei."

Brazíliában Nagy Sándor Gyula elmondása szerint viszonylag egyszerű választási rendszer működik. A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapó két jelölt kerül be, és aki majd az újabb körben a több szavazatot kapja, az lesz a győztes.

"Az első fordulóban is meg lehetett volna 50 százalék plusz 1 szavazattal szerezni az elnökséget, de ez senkinek nem sikerült. Alapvetően ez egy nagyon egyszerű rendszer: akárki akárhol leadja a voksát, az egy szavazatnak minősül, vagyis csak arról a nagyon egyszerű kérdésről kell dönteniük a választóknak, hogy Lulát vagy Bolsonarót akarják."

A Corvinus tanára szerint az egész kampány arra fogalom kimenni, hogy

melyik a legkevésbé rossz jelölt,

ugyanis nagyon sokan így fogják eldönteni, kire szavazzanak.

"Már mindkét oldalon megvannak azok az úgymond ágyúlövedékek, amikkel lövik a másikat: Lulát korruptnak tartják, Bolsonarót pedig egy autokrata, populista szélsőjobboldalinak mondják. Kicsit mindenki antikrisztusnak tartja az ellenfelét, a saját jelöltjét pedig a megváltónak, és ez egy nagyon polarizált választást eredményez."