eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Megakadályozta a nukleáris leszerelésről szóló közös nyilatkozat elfogadását Oroszország

Zaporizzsja miatt.

Oroszország megakadályozta a nukleáris leszerelésről szóló közös nyilatkozat elfogadását a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés négyhetes felülvizsgálati konferenciáján az ENSZ New York-i székhelyén pénteken.

Igor Visnyevszkij orosz képviselő az "egyensúly hiányárólt" beszélt a több mint 30 oldalas szövegtervezet kapcsán. .

"Delegációnknak kulcsfontosságú kifogása van bizonyos bekezdésekkel szemben, amelyek nyilvánvalóan politikai jellegűek" - mondta, és többször megismételte, hogy nem Oroszország az egyetlen ország, amelynek kifogásai vannak a szöveggel szemben.

A tárgyalásokhoz közel álló források szerint

Oroszország különösen az orosz hadsereg által megszállt zaporizzsjai ukrán atomerőműre vonatkozó bekezdéseket kifogásolta.

Az AFP francia hírügynökség információi szerint a szövegben szerepelt egy olyan megfogalmazás, amelyben nagy aggodalommal szóltak az ukrán üzemek, köztük Zaporizzsja körüli katonai tevékenységek miatt, továbbá amiatt, hogy Ukrajna "elveszíti az ellenőrzést" e létesítmények felett.

Nem lesz megállapodás

Az egy hónapja tartó tárgyalások és a pénteken több órára elhalasztott záróülés ellenére "a konferencia nincs abban a helyzetben, hogy megállapodásra jusson" - mondta a konferencia elnöke, az argentin Gustavo Zlauvinen, miután Oroszország közbelépett.

Beatrice Fihn, a Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Betiltásáért (ICAN) nevű szervezet vezetője azt mondta, "ami igazán problematikus, az az, hogy szöveggel vagy anélkül semmit sem tesz a nukleáris fenyegetettség szintjének csökkentése érdekében" a dokumentum. Hozzátette egyben, hogy a szövegtervezet "nagyon gyenge és a valóságtól elrugaszkodott", továbbá megjegyezte a "konkrét leszerelési kötelezettségvállalások" hiányát.

A négy hét során egyéb kényes kérdéseket is megvitattak, többek között Irán nukleáris programjának, valamint Észak-Korea nukleáris kísérleteinek ügyét.

A konferencia megnyitóján

António Guterres, az ENSZ főtitkára azt mondta, hogy "ilyen nukleáris veszélyre a hidegháború csúcspontja óta nem volt példa".

A legutóbbi, 2015-ös felülvizsgálati konferencián a felek szintén nem jutottak megállapodásra az érdemi kérdésekben.

Az atomsorompó-szerződés célja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, a teljes leszerelés elősegítése és az atomenergia békés célú felhasználása terén való együttműködés előmozdítása. A szerződést 191 ország írta alá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×