INFORÁDIÓ
2022. szeptember 26. hétfő
Jusztina, Pál

aréna

mártonffy balázs

egyesült államok

energiaválság

Liquified Natural Gas Floating Storage Unit (LNG FSU) Moored to the Jetty.

Mártonffy Balázs: Amerika nem csak szívjóságból segíti Európát

Duplájára emelkedett az Európába szállított amerikai LNG-mennyiség. Az Egyesült Államok azonban nem csak szolidaritásból emeli az európai szállítások mennyiségét – ismertette az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője. A műsorban a tengerentúli félidős választásokról és Nancy Pelosi tajvani útjáról is szó esett.

InfoRádió – Aréna - Mártonffy Balázs
 

Mártonffy Balázs szerint nehéz megítélni, milyen állapotban is van az Egyesült Államok energiapiaca, mindazonáltal az látható, hogy a nagy tengerentúli energiavállalatok extramagas profitot termeltek az elmúlt pár hónapban, köszönhetően annak, hogy nagyban növelték az extrakapacitásaikat – például az LNG (Liquefied Natural Gas) esetében –, miután erre nagy igény jelentkezett Európában.

A szakértő megjegyezte, bár a cseppfolyósított gáz kitermelését rövid távon nem tudják nagy mértékben növelni, az Európába irányuló mennyiségek rátája 34 százalékról 68 százalékra duplázódott. Egyfelől azért, mert az Egyesült Államok azt mondja, szolidárisnak kell lennie a szövetségeseivel. Másrészt viszont azért, mert

az eddig Ázsiában 18 dollárért értékesített LNG-t 32 dollárért is el tudják adni Európában.

Így amíg Pakisztánban például 72 százalékkal csökkent az export, Belgiumban 650 százalékkal nőtt. „Belgium meg tudja fizetni, Pakisztán nem tudja megfizetni” – mutatott rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője. Kifejtette: furcsa valóság, hogy a Biden-adminisztráció az egyenlőséget hirdeti, de emellett a politikájával azt éri el, hogy a szegényebb országok még szegényebbek lesznek, hiszen a cégek oda mennek, ahol profit van.

Azzal kapcsolatban, hogy politikai kérdés-e az Egyesült Államokban a gáz vagy a kőolaj Európába szállítása, a legnagyobb katonai-politikai szövetségesek megsegítése, vagy ez is teljes mértékig a piacgazdaság vezérelte folyamat, Mártonffy Balázs azt mondta: mint minden,

ez is politikai kérdés az Egyesült Államokban.

Rámutatott: miután a Demokrata Párt inkább klímabarátabb politikát folytat, azt hirdeti, hogy egyes nyersanyag-kitermeléseket ki kell vezetni, míg a Republikánus Párt azon a véleményen van, hogy ezek mind-mind bevételek, kivezetésük tehát versenyhátrányt jelent az országra számára, ami rögtön egy belpolitikai ütközőpont. Emellett van egy külpolitikai ütközőpont is az oroszellenesség vonatkozásában: bár kétpárti konszenzust élvez a téma az Egyesült Államokban, az épp hatalmon lévő jobban támadható azzal, hogy nem eléggé oroszellenes – tette hozzá a szakértő.

Mártonffy Balázs megjegyezte: az Egyesült Államok orosz gáz- és olajimportja nagyon minimális, míg Európában 40-50-55 százalékát is kiteszi az energiamixnek, tehát Washington sokkal könnyedebben dobálózhat az oroszellenességgel, illetve a szankciókkal, hiszen a pár százalékot ki tudják váltani a stratégiai tartalékok megnyitásával, illetve azzal például, hogy – a nagy cégeik érdekében – szép csendben némileg enyhítenek a venezuelai szankciókon, noha a Chavez-utód Nicolás Madurót sem igazán szeretik.

Félidős választások és a benzin ára

Mártonffy Balázs szerint a novemberi félidős választások szempontjából nagyon is sokat számíthat az üzemanyag ára. Nem véletlen a már említett stratégiai tartalékok megnyitása sem, e döntés pedig azt mutathatja, hogy Joe Biden vélhetően magasabbra értékelte a belpolitikai kockázatot, mint az energiakockázatot. Vagyis a demokrata elnök a győzelem érdekében növelte az Egyesült Államok mint identitás jövőjének a kockázatát azzal, hogy csökkentette az ország stratégiai tartalékait. A siker mértéke kérdéses – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai állampolgárok a politikával alapvetően ideatipikus vagy archetipikus ügyenként foglalkoznak, ebből következően

egy-két hívószót kell megtalálni a politikában.

Mártonffy Balázs úgy látja: a sajtó uralmának és a leegyszerűsítésnek köszönhető, hogy az elnöknek egyébként rövid (mintegy 8 másodperces), tömör üzeneteket kell megfogalmaznia arról, hogy miért szavazzanak rá. Példaként hozta fel, hogy az ország helyzetét a benzinért fizetendő ár alapján határozzák meg, vagy a NATO-szövetségeseket az alapján sorolják jó vagy rossz kategóriába, hogy elköltik-e az elvárt 2 százalékot védelemre, vagy sem. Pedig az ország helyzete és a szövetségesi együttműködések is ennél sokkal összetettebb kérdések.

Nancy Pelosi tajvani útja

A várható eredményeket illetően a prognózis az, hogy az alsóházat a republikánusok vissza fogják szerezni a félidős választásokon. Ez voltaképp megszokott az Egyesült Államok történetében, a felsőházban viszont továbbra is rendkívül szorosnak látszik a verseny.

Mártonffy Balázs szerint ez indokolhatta Nancy Pelosi házelnök tajvani útját is, így mutatva, hogy az Egyesült Államok kiáll Kína ellen, illetve az univerzális értékek mellett, amiket az USA – legalábbis a Demokrata Párt szerint – képvisel, és

amiket akár a Biden-adminisztrációval szemben is érvényesíteni kell.

Akik pedig Nancy Pelosit hallgatják, azoknak ez az üzenet „átmegy” – tette hozzá a szakértő. Más kérdés, hogy kik azok, akik a házelnököt, és kik azok, akik az elnököt hallgatják, és végül szavazáskor kinek az üzenetére hallgatnak jobban, illetve mennyire tudnak disztingválni.

Arra a kérdésre, hogy hozhat-e szavazatot a Demokrata Pártnak egy olyan világpolitikai helyzet, amit valószínűleg az Egyesült Államok vezetése nem feltétlenül szeretett volna magának, Mártonffy Balázs azt válaszolta, hogy erről Nancy Pelosi kampánycsapatát lenne érdemes faggatni. A szakértő mindazonáltal úgy véli, hogy a novemberi választásokon már nem lesz téma Nancy Pelosi tajvani útja, miután az különösen nagyobb probléma nélkül zajlott.

„A kínaiak nem lőtték le a gépét, mint ahogy egyes fél- és nem hivatalos állami médiumok mondták volna. Ugyanakkor tartottak egy nagyobb katonai gyakorlatot, egy blokádszerűséget, mutatva, hogy ők itt egy komoly katonai hatalom. Ezt egyszer meghosszabbították, de most már befejezték, minden visszatér a korábbi kerékvágásba” – emlékeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője. Indoklása szerint a kínaiak továbbra is úgy gondolják – és emiatt nem is örültek az ukrán háborúnak –, hogy egyelőre nincsenek katonai kihívó szerepben az Egyesült Államokkal szemben, amely messze vezeti még a kínaiak előtt a világ katonai rendszerét. Vagyis

Peking most még nem akarhat direkt konfliktuspontot.

Így végeredményében megint csak az a kérdés, hogy a kínaiak által megaláztatásként vett lépés, amit Nancy Pelosi tett, az Egyesült Államokban a házelnök szavazóbázisában mennyire, mire jó – zárta szavait.

Nyitókép: Felix Cesare/Getty Images

Kapcsolódó hang

Aréna 1 Mártonffy Balázs - Amerikai LNG szállítmányok Európának
 
Aréna 2 Mártonffy Balázs - Amerika és a benzinár (Király István Dániel)
 
Aréna 3 Mártonffy Balázs - Félidős választások és Pelosi tajvani útja (Király István Dániel)
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018