Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
AGM-88 HARM lokátor elleni amerikai rakéta
Nyitókép: wikipedia

Resperger István: Az ukránoknak küldött újfajta amerikai fegyver egy próba lehet

Olyan fegyvert küldött az ukránoknak az Egyesült Államok, amilyenről korábban szó sem volt. Ám a bevetéséhez mélyen az orosz radarok érzékelési tartományán belülre kell repülni.

Radarelhárító rakétákat adott az Amerikai Egyesült Államok Ukrajnának - jelentette be a Pentagon. A közlés nem tért ki a szállítmány méretére, az ukrán hadvezetés pedig egyelőre nem erősítette meg, hogy megkapták-e, illetve használták-e ezt a fegyvert.

A HARM egy nagyon fejlett, óriási sebességű rakéta, de a viszonylag rövid hatótávolsága miatt kockázatos a bevetése - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője. Resperger István ezredes azt is közölte, hogy ez egy szilárd hajtóanyagú rakéta, amely 2 Mach-hal, vagyis a hangsebesség kétszeresével repül, a hatótávolsága pedig 150 kilométer.

A 4,1 méter hosszú fegyverben 66 kiló robbanóanyag van, amely 25 000 darab acélrepeszt szór szét.

A HARM-nál a legfontosabb a fejrész, mert itt található az az elektronika, amely felderíti az ellenséges radarok kisugárzását, és azt követve vezeti a célba a rakétát - sorolta Resperger István.

Felidézte: az Egyesült Államok az 1980-as évek óta fejleszti ezt a radarelhárító fegyvert, és még a legújabb típusú, többfunkciós repülőiken - mint amilyen az F-35-ös - is alkalmazzák.

A katonai szakértő úgy vélte, hogy a mostani szállítás egy próba is lehet, mivel a HARM-ot élesben még nem próbálták ki a legújabb orosz radarrendszerek ellen. Szerinte az amerikaiak elsősorban az orosz Sz-300-as és Sz-400 rakétavédelmi rendszerek lokátoraival szemben szeretnék tesztelni a fegyvert. Viszont az ezredes felhívta a figyelmet arra is, hogy ezeknek a korszerű légelhárító rendszereknek a hatótávolsága 4-500 kilométer, míg a HARM-é 150 kilométer. Tehát a HARM bevetéséhez mélyen az orosz radarok érzékelési tartományán belülre kell repülni.

Hangsúlyozta: a hadműveleteknél a légi fölény kivívása létfontosságú, márpedig az ukránok nemigen rendelkeznek korszerű harci gépekkel. Csak régebbi fejlesztésű, orosz Szu-27-es és Szu-25-ös harci gépeik, illetve Mi-24-es és Mi-17-es helikoptereik vannak.

A HARM rakéta nem olcsó fegyver - figyelmeztetett Resperger István. A régebbi változatból egyetlen rakéta ára körülbelül 300 ezer, míg a legújabb már majdnem 1 millió dollárba kerül. Persze nagyon pontos és hatásos fegyverről van szó - tette hozzá.

Ellenben akad két fontos probléma is.

  • Az egyik az, hogy miként tudják felszerelni ezeket az amerikai rakétákat a régebbi, orosz harci gépekre.
  • A másik a már említett hatótávolság, hiszen a rakéta csak 150 kilométerről bevethető, míg az orosz légvédelmi rendszerek 4-500 kilométeről képesek lelőni az ellenséget.

Resperger István arról is beszélt, hogy egyáltalán nem mindegy hány darab HARM rakétát kapnak az ukránok. Emlékeztett rá, hogy óriási, 608 000 négyzetkilométeres hadszíntérről van szó (Oroszország Ukrajna 25 százalékát megszállta), itt helyezkednek el az orosz légvédelmi eszközök és a vezetési pontok is, amiket fel kellene deríteni. A másik fontos kérdés - tette hozzá a katonai szakértő -, hogy vajon az ukránoknak még mennyi működőképes harci repülője lehet. A háborút 100-140 darabbal kezdték, de ezek közül sokat a földön pusztítottak el, vagy bevetés közben lőttek le az oroszok. Így aztán pár tíz darab rakétával csak tesztről lehet szó, illetve a médián keresztül üzenhetnek Moszkvának, hogy Kijev már ilyen korszerű amerikai fegyverekkel is rendelkezik - hangoztatta Resperger István. Mindenesetre nagyon valószínű, hogy csak a régebbi és az olcsóbb HARM változatról átadásáról lehetett szó.

A szakértő arról is beszélt, hogy a HARM rakéták használatára ki kell képezni az ukrán katonákat, ami csak amerikai segítséggel történhet. Legalább egy-két napos tanfolyamokról lehet szó - fűzte hozzá az ezredes. De még egyszer hangsúlyozta, hogy a legfőbb kérdés az lesz, mennyire tudnak közel kerülni a HARM-ot indító ukrán repülők az orosz radarrendszerekhez. Ellenben, ha ez sikerül és meg tudnak semmisíteni egy orosz lokátort, az mindenképpen látványos sikernek számíthat, de átütőnek azért nem.

A szakértő szerint a HARM radarelhárító rakéta bevetése és a vele szemben való védekezés is ugyanolyan küzdelem, mint a harckocsiknál a páncélvédelem és a páncéltörő képesség közötti. Nyilván a HARM rakétával szemben is lehet ellentevékenységet folytatni, bár ez egy nagyon nagy sebességű fegyver, kevés idő van reagálni. Vagyis kérdéses, hogy a HARM 150 kilométeres hatótávolságán belül az oroszok képesek-e hatékony felderítésre, illetve le tudják-e lőni a támadó rakétát. Ez majd csak a gyakorlatban fog kiderülni - zárta az InfoRádiónak adott elemzését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Elemzés: erős év volt 2025 a lakossági hitelezésben, és 2026 első hónapjai még erősebbek

Hatalmas volt a növekedés az egész magyar piacon tavaly a lakáshitelek és a személyi kölcsönök területén is. 2025-ben több mint 60 százalékkal nőtt az új jelzáloghitelek kihelyezése az Erste banknál elsősorban a szeptemberben elindult az Otthon Start Programnak köszönhetően, de a személyi kölcsönök piacán is 55 százalékkal bővült az új hitelek folyósítása.

Ők kaptak idén Kossuth- és Széchenyi-díjat

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump megvádolta Putyint - Híreink a közel-keleti harcokról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×