eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szakadozott ukrán zászlók lobognak a szélben az északkelet-ukrajnai Csernyihivben 2022. április 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Ennyit tud a nyugat-ukrajnai vasúti rakétatámadás részleteiről az ungvári újságíró

A Belügyminisztérium szerint a vasúti összeköttetés megbénítása volt az oroszok célja a rakétázással, a vasutak igazgatója viszont magát az alagút elleni támadást is cáfolja. Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó újságírója arra számít, hogy csütörtökön jelentősen nőni fog a jelentésekben szereplő sebesültszám. Beszélt arról is, hogy birkózik meg a gyakorlatilag megtelt Kárpátalja a sok belső menekülttel.

Az ukrán Belügyminisztérium szerint az orosz csapatok szerdán este rakétacsapást mértek a Kárpátalját és Lemberg megyét összekötő beszkidi vasúti alagútra. Bár az ukrán vasúttársaság ezt cáfolta, az tény, hogy a környékbeliek négy nagy robbanást hallottak, több sebesültről érkezett hír, és sok vonat máris jelentős késéssel közlekedik a térségben. Erről, valamint a kárpátaljai menekülthelyzetről kérdeztük az ungvári Simon Ritát, a Kárpáti Igaz Szó újságíróját.

„Hivatalos források megerősítették a vasúti infrastruktúrát ért támadást. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azt mondta, hogy a beszkidi vasúti alagutat támadták, szerinte

az oroszok célja, hogy ellehetetlenítsék a vasúti összeköttetést és megállítsák az üzemanyag-, illetve a fegyverszállítást.

Ezzel szemben az ukrán vasutak igazgatója cáfolta ezt a hírt, azt mondta, hogy nem igaz a beszkidi alagút elleni támadás” – mutatta be az ellentmondást az újságíró.

Simon Rita az alagút jelentőségéről elmondta, hogy nincs más út, ez teremti meg a vasúti összeköttetést Kárpátaljával abba az irányba, 14-15 vonat késéséről, illetve leállításáról számoltak be eddig. Ha nem járható az alagút, nincs meg a vasúti kapcsolat Lvivvel.

„Halálos áldozatról egyelőre nem számoltak be, de négy-öt sérültről már tudunk,

gondolom, a számuk jelentősen növekedni fog a nap végére” – mondta. Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban nem volt sok légiriadó náluk, pár napja egyáltalán nem szóltak a szirénák, de szerda este viszonylag hosszú riasztás volt, ebből arra következtettek, hogy történt vagy épp történik valami.

„Rögtön a rakétatámadás után nem közölnek híreket amiatt, hogy az ellenség ne tudjon tájékozódni, tilos is ilyenkor fotózni vagy bármilyen pontos információt adni” – emelte ki.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt három hónapban a magyar lakta területeken hozzászokott mindenki, hogy sok a belső menekült. A mostani helyzet nagyjából egy hónappal ezelőtt beállt, akik Kárpátalján akartak maradni, vettek vagy hosszabb távra béreltek lakást, esetleg önkormányzaton, ismerősön keresztül gondoskodtak a lakhatásukról.

„A Belügyminisztérium adatai szerint a háború óta elmenekült emberek közel 60 százaléka visszatér Ukrajnába. Akik visszatérnek, azok közül nem mindenki jön ide Kárpátaljára, hiszen ebből a szempontból Kárpátalja szinte megtelt, nem nagyon tudnak már hová elhelyezkedni, kivéve, ha valakik innen elmennek, de nagy számban ezt már nem tapasztaljuk. A tanácsadók szerint az országot elhagyók 80 százaléka előbb-utóbb vissza fog térni Ukrajnában. Ezt a tendenciát látjuk, mert valóban sokan térnek vissza. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ukrajnai menekültek nem találták meg a számításaikat Európában, illetve a nyelvi nehézségek miatt is nehéz munkát találniuk, úgyhogy ebből a szempontból mégiscsak jobb, hogyha hazatérnek és a régi munkahelyükhöz visszatérnek, esetleg keresnek valami újat, azért mégiscsak itthon vannak, biztonságban. Viszonylagos biztonságban, mert azért itt a nyugati régióban is vannak, mint látjuk, légitámadások. Itthon mégiscsak olcsóbb az élet, mint Európában” – mondta Simon Rita.

Nagyon sokan térnek vissza Ukrajnába, de kedden például a magyar rendőrség közlése szerint 10 ezren jöttek át a magyar határon Ukrajnából. Ezzel kapcsolatban az újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy

a mostani határátlépők között sok az ingázó,

sokan a tanulmányaik miatt kelnek át a határon, vagy nők a férjeiket látogatják meg otthon, szerinte ilyen sokan már nem mennek el, az országot végleg vagy hosszabb időre elhagyok már meglépték ezt korábban.

„Akik visszatérnek Ukrajnába és esetleg Kárpátalján keresnek menedéket, azok szerintem jó helyzetben vannak, mert a kárpátaljai megyei vezető szerint

tízezer új munkahely jött létre itt az elmúlt időszakban

– mondta végezetül a Kárpáti Igaz Szó újságírója. – Nagyon sok cég, vállalkozás áttelepült ide belső Ukrajnából. Ezek többségében IT cégek, de van köztük gyár is. Azok, akik itt maradtak vagy ide jönnek vissza, és nem egészen Kijevig vagy belső Ukrajnáig, itt is találhatnak új munkahelyet és letelepedhetnek hosszú távon.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×