Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Orosz katonai jármű a délkelet-ukrajnai Mariupol kikötőjében, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság területén 2022. április 29-én.
Nyitókép: MTI/AP

Szárazföldi erői harmadát elvesztette Oroszország

A brit védelmi minisztérium elemzése szerint.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint Oroszország „valószínűleg szárazföldi erőinek egyharmadát” veszíthette el a háború kezdete óta. Hozzáteszik, hogy a Donbaszban végrehajtott orosz offenzíva „veszített lendületéből” – írja a Telex.

A minisztérium szerint Oroszországnak „nem sikerült jelentős területi nyereségeket elérnie”. A britek hírszerzése úgy látja, hogy az oroszokat egyre jobban korlátozza a gyenge harci morál, az alulteljesítő hatékonyság és a „leromlott képességek”.

Megállapítják, hogy „Oroszország nem valószínű, hogy drámai módon felgyorsítaná előrehaladási ütemét a következő 30 napban”.

A brit védelmi tárca által ismertetett hírszerzési helyzetértékelés szerint csaknem bizonyos, hogy a kitűzött célokhoz képest elszenvedett hadszíntéri késedelmeket kritikus fontosságú hadműveleti elemek, köztük hídépítő berendezések, hírszerzési kapacitások, felderítő drónok elvesztése is súlyosbítja – írja az MTI.

Az orosz hadsereg a konfliktus eddigi szakaszában folyamatosan szűkében volt a hídépítő berendezéseknek, és ez lassítja a hadműveleteket, illetve szűkíti az orosz alakulatok támadó műveleteinek mozgásterét – áll a brit katonai hírszerzés jelentésében.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×