Infostart.hu
eur:
386.75
usd:
333
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Karl Nehammer, az előrehozott parlamenti választásokon győztes Osztrák Néppárt (ÖVP) főtitkára sajtóértekezletet tart Bécsben 2019. október 1-jén. A plakát feliratának jelentése: az új néppárt.
Nyitókép: MTI/AP/Ronald Zak

Új megméretés előtt az osztrák kancellár

Kongresszust tart a hét végén a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely a Zöldekkel koalícióban kormányozza a szomszédos Ausztriát. A küldöttek hivatalosan megválasztják a nagy hagyományokkal rendelkező párt elnökét, aki minden kétséget kizáróan a jelenlegi kancellár. Karl Nehammer a múlt év végén két előd két hónapon belül történt rendkívüli lemondását követően foglalta el a kancellári széket, de pártjában eddig csak jó katonának számított.

A mindössze 35 éves Sebastian Kurz októberben vált meg a kancellárságtól korrupciós vádak miatt, és nem sokkal később a politikától való visszavonulását is bejelentette. Az utód, a korábbi és jelenlegi, külügyminiszter, Alexander Schallenberg pedig mintha csak erre várt volna, órákkal a teljes Kurz-visszavonulás után szintén megvált a kancellári tisztségtől.

Kurzot, aki a legfiatalabb kancellár volt Ausztria történetében, a parlament tavaly novemberben még mentelmi jogától is megfosztotta, mivel vizsgálat foly ellene korrupció gyanúja miatt.

A megvádolt expolitikus azt tagadta ugyan, hogy törvénytelenséget követett volna el, azt azonban elismerte, hogy – mint fogalmazott – vannak erősségei és gyengeségei is.

Nem vagyok sem szent, sem bűnöző

– hangzott Kurz azóta sokat idézett mondata.

Az október 11-én hivatalba lépett Alexander Schallenberg nem egészen két hónapig bírta, és december 2-én minden különösebb indoklás nélkül mondott le.

Így került a kancellári székbe a párt elnökségének döntése nyomán az addigi belügyminiszter, a 49 éves Karl Nehammer, akit a koalíciós partner Zöldek is támogattak. Egy előrehozott választás ugyanis egyik pártnak sem állt érdekében. Nehammer egyben a néppárti elnöki tisztséget is megörökölte, ráadásul mindkét posztot választás nélkül. A hétvégi ÖVP-kongresszus többi között épp azt a célt szolgálja, hogy Nehammert hivatalosan is pártelnökké válasszák.

Elemzők szerint ez biztosra vehető, különös tekintettel arra, hogy Nehammernek nincs egyetlen riválisa sem. A küldöttek pedig egyfajta politikai öngyilkosságot követnének el, ha most az ÖVP-ben belső vitákat kezdeményeznének. Ennek oka pedig, hogy a párt és egyben az ÖVP–Zöldek alkotta kormánykoalíció országos támogatottsága rohamosan csökken a különböző korrupciós vádak és mindenekelőtt a gazdasági és az ezzel járó megélhetési nehézségek miatt.

A kongresszust némi izgalom előzte meg, a hét elején ugyanis lemondott Nehammer kormányának két – ráadásul néppárti – minisztere. Előbb a mezőgazdasági és turisztikai miniszter, és néhány órával később pedig a gazdasági miniszter jelentette be, hogy távozik posztjáról. Nehammer huszonnégy órával később már új mezőgazdasági minisztert nevezett ki, illetve egyfajta szuperminiszteri posztot létrehozva a munkaügyi minisztert bízta meg a gazdasága tárca vezetésével is.

Noha a pártnak a villámgyors kancellárváltások, illetve az ÖVP élén bekövetkezett változások, de legfőképp a gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzet, illetve az ezzel járó, mindenekelőtt gazdasági nehézségek nyomán új programra van szüksége, a mostani kongresszuson mindez aligha kerül napirendre.

Nehammer beszédében – ami szinte az egyetlen tényleges napirendi pont a hivatalos pártelnökválasztás mellett – várhatóan csupán a főbb irányokati ismerteti majd.

A küldöttek körében némi feszültséget okoz Sebastian Kurz várható jelenléte a kongresszuson. A volt kancellárnak ez lesz az első nyilvános szereplése azt követően, hogy decemberben kivonult a politikából, és az Egyesült Államokban vállalt munkát. Nehammer hívei attól tartanak, hogy Kurz – noha immár saját pártjában sem élvez különösebb népszerűséget – már puszta jelenlétével elterelheti a figyelmet a hivatalban lévő kancellárról. Azt ugyanis sokan elismerik, hogy minden vele szembeni fenntartás ellenére

Kurz felettébb" izgalmas" személyiség, míg Nehammer felettébb "szürke" hozzá képest.

Ezt a feszültséget minden bizonnyal a volt kancellár is érezhette, a legnagyobb példányszámú osztrák lapnak, a Kronen Zeitungnak adott nyilatkozatában ugyanis azt hangoztatta, hogy kizárt visszatérése a politikába.

Azt ugyanakkor a hivatalban lévő kancellár sem úszhatja meg, hogy beszédében ne méltassa az előd politikáját. Általános vélemény szerint Nehammer számára a kongresszuson a legnehezebb feladat az lesz, hogy a küldötteknek "saját magát adja el". Eddig ugyanis csak megbízható pártkatonaként könyvelték el őt, aki jól menedzseli a dolgokat, de nem rendelkezik különösebb elképzeléssel az ország, illetve a párt jövőjére vonatkozóan.

Noha ő volt az első európai uniós vezető, aki az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta Moszkvába Putyinhoz utazott, látogatásával sem otthon, sem külföldön nem aratott sikert. Az általa hangoztatott közvetítői missziót sokan megkérdőjelezték, sőt kínosnak tartották, de legfőképp jelentéktelennek. Azaz semmi olyan nem történt, ami akár a háborúra, akár Nehammer karrierjére bármilyen hatással is lett volna.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×