Infostart.hu
eur:
384.08
usd:
330.01
bux:
122632.3
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: pixabay

A mobilhálózatok fegyverré változtak az ukrajnai háborúban

A katonák nem kapcsolhatják be telefonjaikat a harctereken: ha megtennék, azzal saját életük mellett társaikét is kockáztatnák.

„Ha meghallod egy drón hangját, öt másodperced van arra, hogy elkezdj rohanni, utána már jön a rakéta” – fogalmaznak az ukrán katonák. Egyre több jel utal arra, hogy a mobilhálózatok új eszközt jelentenek a hadviselésben: mindkét oldal figyeli a katonák telefonjainak cellainformációit, írja a Sky News.

A harcterekre küldött drónok és harckocsik belsejében található eszközök befogják a közelben található mobilkészülékek jeleit, majd trükkök útján arra veszik rá a készülékeket, hogy több adótoronyra is csatlakozzanak. A jelek erősségének segítségével meghatározhatóvá válik, hol tartózkodhatnak a telefonok. Ennek ismeretében le lehet csapni a katonákra.

Az is lehetséges, hogy az ellenséges eszközök a készülékek GPS-éhez csatlakozva különösebb trükközés nélkül tudják meghatározni, hol helyezkedik el a készülék.

Útmutatót adtak ki a mobilhasználathoz

Bármely módszert is követik, a végeredménye ugyanaz: pontos helyadatok birtokába kerül az ellenség, mely lehetővé teszi a támadást. Ukrajnában az oroszok a Leer-3 rendszert használják – ez két drón és egy teherautó segítségével teszi lehetővé a helymeghatározást. A rendszer

2000 mobiltelefon elhelyezkedését képes meghatározni

egy nagyjából hat kilométeres körön belül. Az ukrán hadsereg hasonló rendszert használ. Március közepén amerikai tisztviselők szerint legalább egy orosz tábornokot azt követően öltek meg, hogy mobiltelefonhívását az ukrán hírszerzés rögzítette.

Mindez arra kényszerítette az ukrán hadsereget, hogy konkrét útmutatást adjon katonáinak arról, mikor használhatják készülékeiket. Az utasítások a következők:

  • Saját SIM-kártyájukat hagyják otthon
  • Újat helyben szerezzenek
  • Az egységüktől legalább 400-500 méteres távolságra telefonáljanak
  • A készülékeket mindig kikapcsolt állapotban tartsák maguknál, egységük élete múlhat ezen
  • Helyiektől ne fogadjanak el feltöltőkártyát
  • Figyeljék bajtársaikat is a helyes magatartás betartása érdekében
  • Ne feledkezzenek meg a lehallgatás eshetőségéről sem

Az oroszoknak szüksége van az ukrán mobilhálózatra

Az orosz taktikát – miszerint nagyjából sértetlen maradt az ukrán mobilhálózat – megmagyarázza, hogy a helymeghatározásra használt rendszerek a beszélgetések lehallgatására is alkalmasak.

Lehetséges, hogy azért hagyták meg működőképesnek a hálózatot, hogy így szerezhessenek információt, bár ez a lehetőség az ukránok előtt is nyitva áll így.

Sam Cranny-Evans, a RUSI védelmi agytröszt munkatársa úgy véli, hogy további magyarázatok is létezhetne az ukrajnai telefonos lefedettség fenntartására.

"Egy mobiltelefon-hálózatot elpusztítani nehéz: Mariupolban és Iziyumban például csak mostanában, néhány hete tartó harcok után kezd a mobiltelefon-hálózatokhoz való hozzáférés romlani, esetenként még így is működik a rendszer" – mondja. Azt is kiemelte: az oroszok a hálózatot drónjaik működtetésére használhatják, és az is lehet, hogy nem akarnak erőforrásokat fordítani a hálózat megsemmisítésére, mivel ez nem illik bele az oroszok narratívájába, miszerint "felszabadítják" Ukrajnát.

Az unatkozó katona veszélyt jelenthet

A lehallgatások ellen lehet intézkedéseket tenni, de ez nem olyan egyszerű. John Scott Railton, a Torontói Egyetem Citizen Labjének vezető kutatója szerint a telefon operációs rendszeréhez való hozzáféréssel az ellenség meg tudja hackelni a telefont úgy, hogy az kikapcsoltnak tűnjön, miközben valójában be van kapcsolva – így

a telefon izzó jelzőfényt jelenthet a csatatéren.

Az akkumulátor kivétele a telefonból az egyik megoldás, de ez a modern okostelefonok esetében gyakran nehezen kivitelezhető. Ott van ugyanakkor az emberi faktor is: ha a katonák időnként használják készülékeiket, és nem lesz belőle bajuk, túlzottan elbízhatják magukat, és elhanyagolhatják az intézkedéseket. 2017-ben a donbaszi fronton végzett kutatások szerint unalmukban sokan elővették mobiljukat: ez akár halálhoz is vezethet a frontvonalon.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×