Csaknem tucatnyi volt nyugati kormányfő és miniszter kapott jól fizető állást orosz állami cégeknél, elsősorban az energiaszektorban, de többségük az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után haladéktalanul lemondott tisztségéről – derül ki az Index összeállításából.

Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök lemondott a Delimobil orosz autómegosztó szolgáltatás igazgatótanácsában betöltött posztjáról, Finnország volt miniszterelnöke, Esko Aho pedig bejelentette, hogy kilépett a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank igazgatótanácsából.

Christian Kern volt osztrák kancellár, aki az ÖBB osztrák vasúttársaságot vezette, lemondott az orosz állami vasúttársaságban, az RZD-ben betöltött vezetői pozíciójáról, arra hivatkozva, hogy nem kíván részt venni a háborúban. Egy másik osztrák exkancellár, Wolfgang Schüssel azonban az orosz invázió ellenére sem lát okot arra, hogy távozzon a Lukoil igazgatótanácsából. Karin Kneissl, Ausztria volt külügyminisztere még mindig a Rosznyeft igazgatótanácsában ül.

François Fillon volt francia miniszterelnök közölte, hogy lemondott két orosz cég, a Szibur és a Zarubesneft igazgatótanácsának tagságáról, tiltakozásul Oroszország ukrajnai inváziója miatt.

Gerhard Schröder volt német kancellár, Putyin elnök barátja ott van néhány neves vállalat igazgatótanácsában, köztük a Rosznyeft vezetésében. Ő az elnöke az Északi Áramlat 2. részvényesi bizottságának. A 77 éves Schröder, aki 1998 és 2005 között volt kancellár, a háború befejezésére szólított fel LinkedIn-fiókján közzétett bejegyzésében, ugyanakkor Németországban egyre hangosabban követelik Schrödertől, hogy szakítsa meg a kapcsolatait Oroszországgal.