A 2021. december 31-i európai bizottsági javaslat eredetileg január 12-őt jelölte meg határidőül észrevételek beterjesztésére, ezt azonban utóbb 21-ére módosították. A Bizottság a tervek szerint a kapott reagálások fényében a közeli napokban véglegesíti tavalyi tervezetét, majd formálisan is átadja a tagországoknak és az Európai Parlamentnek jóváhagyásra.

Az utóbbiaknak négy – két hónapos hosszabbítással legfeljebb hat – hónap áll majd rendelkezésre a kapott anyag formális értékeléséhez. Csavar a történetben, hogy

ezúttal olyan jóváhagyási eljárást alkalmaznak, amelynél a tagállami többség nem a bizottsági javaslat támogatására, hanem elutasításához szükséges.

Az Európai Parlament valamennyi képviselő abszolút többségével (353 vokssal) dönthet majd a javaslat elfogadása, vagy elutasítása mellett.

A tavalyi év utolsó perceiben véleményezésre közrebocsájtott bizottsági anyag, részben annak érdekében is, hogy a tagországok minél szélesebb körének támogatását elnyerje, bizonyos feltételek között a támogatható energiák közé emelte az elmúlt hónapokban legtöbb energiapolitikai vitát kiváltó földgázt és atomenergiát. A testület érvelése abból indult ki, hogy úgymond „megkerülhetetlen annak elismerése, hogy a földgáz és az atomenergia összességében hozzá tud járulni az EU gazdaságának távlatibb szénmentesítéséhez”.

A földgáz esetében a fenntarthatósági minősítés a 2030-ig épített új erőművekre vonatkozik, és előfeltétel, hogy az ezt alkalmazó létesítmények kibocsátása nem haladhatja meg megtermelt kilowattonként a 270 gramm szén-dioxid-tartalmat, továbbá, hogy üzembeállításuk szénalapú energiahasználatot vált ki. Az atomenergia esetében a működtető országnak szavatolnia kell annak környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő üzemeltetését (utalással a nukleáris hulladékok biztonságos elhelyezésére).

Egy szűkebb országcsoport kezdettől fogva határozottan ellene volt (és maradt) a bizottsági taxonómialista adott formájú elfogadásának. Ausztria, Dánia, Luxembourg és Spanyolország a most pénteki határidő előtt néhány órával, csütörtökön újabb közös levélben fejezte ki határozott helytelenítését, hangsúlyozva, hogy

„mind politikai, mind pedig technikai szempontból problematikusnak” találják a decemberi bizottsági javaslatot, amely utóbbi megítélésük szerint „visszalépést” jelent

az EU energiaváltási törekvései szempontjából.

Elemzők emlékeztetnek, hogy az osztrák kormány részéről Leonore Gewessler klímavédelmi és energiaügyi miniszter perrel fenyegette meg az Bizottságot arra az esetre, ha változtatás nélkül ragaszkodik a közzétett szövegtervezethez. (A bécsi fenntartás elsősorban az atomenergia támogatható státuszának megőrzése ellen irányul – mutatnak rá szakértők.)

Tudnivaló továbbá, hogy az Olaf Scholz-vezette új német kormány, amelyben a környezetvédelmi és a klímavédelmi tárcák zöld párti kézben vannak, szintén elfogadhatatlannak minősül az atomenergia támogatása.

A tagországok mellett nyilatkozott az a szakértőcsoport is, amely a taxonómiajavaslat kidolgozása idején tanácsadóként közreműködött a bizottsági álláspont formálásában. A brüsszeli Politico szerint

elsősorban a földgáz ideiglenesnek minősített elfogadhatóságát tartották problematikusnak

a brüsszeli testület által megszabott feltétel (kilowattonként 270 gramm szén-dioxid-kibocsájtás tolerálása) mellett.

A tanácsadó csoport ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a legfeljebb 1,5 Celsius fokos hőmérsékletnövekedést toleráló párizsi klímamegállapodás kilowattonként maximum 100 gramm szén-dioxid kibocsájtását tenné lehetővé, miért is a Bizottságnak is ennek megfelelően kellene módosítani javaslatát. A szakértők egyúttal további pontosítást és szigorítást tartanak szükségesnek az atomenergia alkalmazásánál is annak érdekében, hogy valóban szavatoltnak lehessen tekintetni, hogy ez az energiaforma „nem okoz számottevő környezeti kárt”.

Összességében a rangos szakértőkből álló csoport szerit

a taxonómialista az adott formában „nem megfelelő” a fenntartható energiák finanszírozásának ösztönzéséhez.

A brit Financial Times egyúttal arról is beszámolt, hogy komoly fenntartásokat hangoztatott, és jogi eljárást helyezett kilátásba a bizottsági értelmezés ellen egy brit környezetvédelmi nem kormányzati szervezet (NGO), a londoni székhelyű ClientEarth is.

A szervezet szerint adott formájában a brüsszeli javaslat szembe megy az EU alapszerződésében foglaltakkal, az EU klímaügyi törvényével, valamint magával a már tavaly elfogadott kiinduló taxonómiarendelettel (ebből még kimaradt az atomenergia és a földgáz megítélése).

A brit lap idézte a civil szervezet jogászát, Marta Toporeket, aki szerint a fentiek alapján a brüsszeli testület lépése jogi alapon is megkérdőjelezhető, amit ők ezennel meg is tesznek. Egy korábbi uniós rendelkezés értelmében (“Aarhusi konvenció a nyilvánosság bevonására környezetvédelmi ügyekben" - 1998, hatályos 2000. október 30. óta) a témában érintett

civil szervezeteknek jogukban állhat EU-intézményeket saját döntésük értelmezésére felszólítani, amelynek elmaradása esetén a luxembourgi Európai Bíróságon is panasszal élhetnek.

A pénteki határidő lejárta előtt az Európai Bizottság visszatérően azt hangoztatta, hogy minden visszajelzést „érdeme szerint alapos megfontolás tárgyává” tesznek majd, mielőtt a vonatkozó testületi javaslatot véglegesítik.

Szakértők emlékeztetnek, hogy a taxonómialista esetében a tét nem az, vajon „legalizálják”, avagy „betiltják” az atomenergia és a földgáz használatát, annál is kevésbé, mivel minden tagország nemzeti hatáskörben dönthet arról, hogy milyen összetételű „energiamix” alkalmazásával igyekszik biztosítani gazdasági működését. A leendő közösségi szabályozás a klímacélok teljesülésével összhangban álló energiák alkalmazását szolgáló jövőbeni befektetések számára kíván elsősorban iránymutatást adni, hogy igazoltan környezetkímélő jellegűk folytán mely energiaformák számíthatnak tartós támogatottságra a közösségi politikán belül.