Lépéséről Ziobro rendkívüli sajtóértekezletén számolt be. Alapos jogi elemzés után "a legkisebb kétség sem fér ahhoz, hogy a feltételrendszer merő ellentétben van a lengyel alkotmánnyal" - jelentette ki.

Az uniós költségvetési kondicionáló rendeletet kiadott szervek visszaélést követtek el, úgy bővítették az uniós alapszerződés vonatkozó előírásának értelmezését, hogy újabb jogosultságokra tettek szert - értelmezte a helyzetet a miniszter.

Úgy látta:

maga a feltételrendszer tekinthető "a jogállamiságot nyilvánvalóan sértőnek", az ennek kapcsán folytatott vita pedig "igazából a hatalomról és a szuverenitásról szól".

Az egyik kisebb lengyel kormánykoalíciós pártot, a Szolidáris Lengyelországot képviselő Ziobro felidézte: tömörülése annak idején ellenezte a feltételrendszer elfogadását, amelyre - mint mondta - Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök végül rábólintott.

Az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános, a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel összefüggésben Lengyelország és Magyarország márciusban keresetet nyújtott be az Európai Unió (EU) Bíróságához.

A keresetet a luxembourgi székhelyű bíróság főtanácsnoka december 2-án ismertetett, a bíróságot nem kötelező indítványa szerint el kell utasítani, mert a jogállamisági feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikkével és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét.

A varsói alkotmánybíróság Lengyelország 2004-es EU-csatlakozása óta több, az uniós és a nemzeti jog viszonyáról szóló ítéletet adott ki, melyekben megerősítette a lengyel alaptörvény elsőbbségét. Két, ilyen jellegű idei alkotmánybírósági döntés miatt az Európai Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen.