Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.32
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

A hat legnagyobb olasz városból háromnak balközép polgármestere lesz

Az Öt Csillag Mozgalom veszteségeket szenvedett el a helyhatósági választásokon.

Az olasz fővárost elveszítette az Öt Csillag Mozgalom (M5S), így a balközép és jobbközép főpolgármester jelöltje közötti második forduló várható, miközben Milánóban, Bolognában és Nápolyban a baloldal megszerezte a voksok több mint felét az első részleges eredmények szerint, melyeket a helyhatósági választások hétfői urnazárása után közöltek.

Milánóban a Zöld Európa színeit képviselő polgármester Giuseppe Sala a leadott szavazatok több mint felét megszerezte, és újabb öt évig vezetheti a második legnagyobb olaszországi várost. A baloldal jelöltje győzött a hagyományosan erre a politikai oldalra szavazó Bolognában, valamint Nápolyban is: utóbbi kettőben a Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) közös jelöltet állított. Torinóban szintén a baloldali jelölt előnyét mutatják az első felmérések, miközben Triesztben a távozó jobbközép polgármester kapott több szavazatot. A jobbközép szerezte meg a déli Calabriát, ahol tartományi elnököt is választottak.

A belügyminisztérium hivatalos közlése szerint a voksolásra jogosult több mint 12 millió olasz valamivel több mint 54 százaléka járult az urnákhoz, ami az öt évvel ezelőtti helyhatósági fordulóhoz képest majdnem hét százalékpontos visszaesést jelent. A szavazók többségét a vasárnap és hétfőn rendezett választáson a nagyvárosokban várták az urnákhoz, de a választási kedv ott volt a leggyengébb: Rómában, Milánóban, Torinóban és Nápolyban is a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot.

Giuseppe Sala majdnem kétszer annyi szavazatot kapott mint jobboldali vetélytársa, de a milánói 47 százalékos részvétel a mindenkori legalacsonyabbnak számít.

Elsősorban a nagyvárosok peremkerületeiben maradtak távol a szavazók, akik 2016-ban jobbára az M5S-re szavaztak. Az Öt Csillag Mozgalom most elveszítette Rómát és Torinó városát is.

A politikusok közül elsőként Matteo Salvini a Liga vezetője nyilatkozott. A RAI1 közszolgálati televízió-csatornának azt mondta, a politikának önkritikát kell gyakorolnia azért, hogy az olaszok majdnem fele "nem tartotta hasznosnak" a választásokon való részvételt. A távolmaradást részben a másfél év óta tartó járványhelyzettel magyarázta, hangoztatva, hogy az olaszokat a politikai viták helyett saját hétköznapi problémáik megoldása érdekli. A pártoknak vissza kell térni a "valós élethez" - jelentette ki Matteo Salvini.

Úgy vélte, a jobbközép koalíciónak már most el kell kezdeni a készülést a jövő évi helyhatósági fordulóra a közös jelöltállítás gyorsításával. Megjegyezte, a nagyvárosokban ugyan nem sikerült megtörni a balközép pozícióit, de a kisebb önkormányzatokban a jobbközép jelentős támogatottságra tett szert.

Sajtókommentárok szerint az eredmények a Mario Draghi vezette kormánykoalíció folytatását garantálják.

A parlamentben továbbra is a legnagyobb frakciót képző M5S öt év alatt elveszítette szavazóbázisát, amely részben a Demokrata Párthoz állt át. A jobbközép, amelyet a Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország alkot, az országos felmérésekben az első helyen szerepel, most nem tudott jelentősen előretörni, de a baloldali többségű nagyvárosokban kevés eséllyel is indult.

Elemzők unalmasnak tartották a választási kampányt, amelyben a politikai üzeneteket háttérbe szorították az egészségügyi és gazdasági vészhelyzet miatti aggodalmak. A Corriere della Sera napilap úgy vélte, a közgazdász Mario Draghi jelenléte "sterillé" tette a pártpolitikát.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×