eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

A hat legnagyobb olasz városból háromnak balközép polgármestere lesz

Az Öt Csillag Mozgalom veszteségeket szenvedett el a helyhatósági választásokon.

Az olasz fővárost elveszítette az Öt Csillag Mozgalom (M5S), így a balközép és jobbközép főpolgármester jelöltje közötti második forduló várható, miközben Milánóban, Bolognában és Nápolyban a baloldal megszerezte a voksok több mint felét az első részleges eredmények szerint, melyeket a helyhatósági választások hétfői urnazárása után közöltek.

Milánóban a Zöld Európa színeit képviselő polgármester Giuseppe Sala a leadott szavazatok több mint felét megszerezte, és újabb öt évig vezetheti a második legnagyobb olaszországi várost. A baloldal jelöltje győzött a hagyományosan erre a politikai oldalra szavazó Bolognában, valamint Nápolyban is: utóbbi kettőben a Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) közös jelöltet állított. Torinóban szintén a baloldali jelölt előnyét mutatják az első felmérések, miközben Triesztben a távozó jobbközép polgármester kapott több szavazatot. A jobbközép szerezte meg a déli Calabriát, ahol tartományi elnököt is választottak.

A belügyminisztérium hivatalos közlése szerint a voksolásra jogosult több mint 12 millió olasz valamivel több mint 54 százaléka járult az urnákhoz, ami az öt évvel ezelőtti helyhatósági fordulóhoz képest majdnem hét százalékpontos visszaesést jelent. A szavazók többségét a vasárnap és hétfőn rendezett választáson a nagyvárosokban várták az urnákhoz, de a választási kedv ott volt a leggyengébb: Rómában, Milánóban, Torinóban és Nápolyban is a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot.

Giuseppe Sala majdnem kétszer annyi szavazatot kapott mint jobboldali vetélytársa, de a milánói 47 százalékos részvétel a mindenkori legalacsonyabbnak számít.

Elsősorban a nagyvárosok peremkerületeiben maradtak távol a szavazók, akik 2016-ban jobbára az M5S-re szavaztak. Az Öt Csillag Mozgalom most elveszítette Rómát és Torinó városát is.

A politikusok közül elsőként Matteo Salvini a Liga vezetője nyilatkozott. A RAI1 közszolgálati televízió-csatornának azt mondta, a politikának önkritikát kell gyakorolnia azért, hogy az olaszok majdnem fele "nem tartotta hasznosnak" a választásokon való részvételt. A távolmaradást részben a másfél év óta tartó járványhelyzettel magyarázta, hangoztatva, hogy az olaszokat a politikai viták helyett saját hétköznapi problémáik megoldása érdekli. A pártoknak vissza kell térni a "valós élethez" - jelentette ki Matteo Salvini.

Úgy vélte, a jobbközép koalíciónak már most el kell kezdeni a készülést a jövő évi helyhatósági fordulóra a közös jelöltállítás gyorsításával. Megjegyezte, a nagyvárosokban ugyan nem sikerült megtörni a balközép pozícióit, de a kisebb önkormányzatokban a jobbközép jelentős támogatottságra tett szert.

Sajtókommentárok szerint az eredmények a Mario Draghi vezette kormánykoalíció folytatását garantálják.

A parlamentben továbbra is a legnagyobb frakciót képző M5S öt év alatt elveszítette szavazóbázisát, amely részben a Demokrata Párthoz állt át. A jobbközép, amelyet a Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország alkot, az országos felmérésekben az első helyen szerepel, most nem tudott jelentősen előretörni, de a baloldali többségű nagyvárosokban kevés eséllyel is indult.

Elemzők unalmasnak tartották a választási kampányt, amelyben a politikai üzeneteket háttérbe szorították az egészségügyi és gazdasági vészhelyzet miatti aggodalmak. A Corriere della Sera napilap úgy vélte, a közgazdász Mario Draghi jelenléte "sterillé" tette a pártpolitikát.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×