Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak.
Nyitókép: MTI/AP/Alessandra Tarantino

A hat legnagyobb olasz városból háromnak balközép polgármestere lesz

Az Öt Csillag Mozgalom veszteségeket szenvedett el a helyhatósági választásokon.

Az olasz fővárost elveszítette az Öt Csillag Mozgalom (M5S), így a balközép és jobbközép főpolgármester jelöltje közötti második forduló várható, miközben Milánóban, Bolognában és Nápolyban a baloldal megszerezte a voksok több mint felét az első részleges eredmények szerint, melyeket a helyhatósági választások hétfői urnazárása után közöltek.

Milánóban a Zöld Európa színeit képviselő polgármester Giuseppe Sala a leadott szavazatok több mint felét megszerezte, és újabb öt évig vezetheti a második legnagyobb olaszországi várost. A baloldal jelöltje győzött a hagyományosan erre a politikai oldalra szavazó Bolognában, valamint Nápolyban is: utóbbi kettőben a Demokrata Párt (PD) és az Öt Csillag Mozgalom (M5S) közös jelöltet állított. Torinóban szintén a baloldali jelölt előnyét mutatják az első felmérések, miközben Triesztben a távozó jobbközép polgármester kapott több szavazatot. A jobbközép szerezte meg a déli Calabriát, ahol tartományi elnököt is választottak.

A belügyminisztérium hivatalos közlése szerint a voksolásra jogosult több mint 12 millió olasz valamivel több mint 54 százaléka járult az urnákhoz, ami az öt évvel ezelőtti helyhatósági fordulóhoz képest majdnem hét százalékpontos visszaesést jelent. A szavazók többségét a vasárnap és hétfőn rendezett választáson a nagyvárosokban várták az urnákhoz, de a választási kedv ott volt a leggyengébb: Rómában, Milánóban, Torinóban és Nápolyban is a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot.

Giuseppe Sala majdnem kétszer annyi szavazatot kapott mint jobboldali vetélytársa, de a milánói 47 százalékos részvétel a mindenkori legalacsonyabbnak számít.

Elsősorban a nagyvárosok peremkerületeiben maradtak távol a szavazók, akik 2016-ban jobbára az M5S-re szavaztak. Az Öt Csillag Mozgalom most elveszítette Rómát és Torinó városát is.

A politikusok közül elsőként Matteo Salvini a Liga vezetője nyilatkozott. A RAI1 közszolgálati televízió-csatornának azt mondta, a politikának önkritikát kell gyakorolnia azért, hogy az olaszok majdnem fele "nem tartotta hasznosnak" a választásokon való részvételt. A távolmaradást részben a másfél év óta tartó járványhelyzettel magyarázta, hangoztatva, hogy az olaszokat a politikai viták helyett saját hétköznapi problémáik megoldása érdekli. A pártoknak vissza kell térni a "valós élethez" - jelentette ki Matteo Salvini.

Úgy vélte, a jobbközép koalíciónak már most el kell kezdeni a készülést a jövő évi helyhatósági fordulóra a közös jelöltállítás gyorsításával. Megjegyezte, a nagyvárosokban ugyan nem sikerült megtörni a balközép pozícióit, de a kisebb önkormányzatokban a jobbközép jelentős támogatottságra tett szert.

Sajtókommentárok szerint az eredmények a Mario Draghi vezette kormánykoalíció folytatását garantálják.

A parlamentben továbbra is a legnagyobb frakciót képző M5S öt év alatt elveszítette szavazóbázisát, amely részben a Demokrata Párthoz állt át. A jobbközép, amelyet a Liga, az Olasz Testvérek és a Hajrá Olaszország alkot, az országos felmérésekben az első helyen szerepel, most nem tudott jelentősen előretörni, de a baloldali többségű nagyvárosokban kevés eséllyel is indult.

Elemzők unalmasnak tartották a választási kampányt, amelyben a politikai üzeneteket háttérbe szorították az egészségügyi és gazdasági vészhelyzet miatti aggodalmak. A Corriere della Sera napilap úgy vélte, a közgazdász Mario Draghi jelenléte "sterillé" tette a pártpolitikát.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×