eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
A bővítési és szomszédságpolitikai uniós biztosnak jelölt Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) külügyi szakbizottságának meghallgatásán Brüsszelben 2019. november 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Várhelyi Olivér: sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait

Az elmúlt hetekben Afganisztánban lezajlott események tanulságai is segíthetnek megérteni annak fontosságát, hogy az Európai Uniónak haladnia kell a bővítési folyamattal - vélte Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja szerdán a szlovéniai Bledben, a magyar közmédiának nyilatkozva.

A magyar biztos a csúcsszinten megrendezett nemzetközi stratégiai fórumon (BSF) vett részt, ahol több nyugat-balkáni ország vezetőjével kétoldalú találkozókat is folytatott. A fórumon az uniós bővítés és Európa jövőjének kapcsolatáról szóló beszélgetés résztvevője volt, a térség több országának állam- vagy kormányfőjével együtt.

Nyilatkozatában Várhelyi Olivér úgy vélte, az uniós bővítési folyamat "nehéz periódust él át", és meg kell találni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, illetve meg kell találni a kiutat ebből.

Az afganisztáni tanulságokat is érlelve meg kell érteni, miért is fontos Európának, hogy a saját szomszédságában a hitelességével törődjön, és a hitelességét ki is használja - fogalmazott. Hozzátette, hogy

az elmúlt hetek történéseinek tükrében sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait.

Leszögezte, hogy a 2015-ös migránsválság megismétlődését sem szeretné senki.

A Nyugat-Balkán számára az unió mindig is a tagság perspektíváját ajánlotta, és úgy vélte, az afganisztáni kudarc remélhetőleg "mindenkit rádöbbentett arra, hogy nem várhatunk". A csatlakozni vágyóktól meg kell követelnünk a feltételek teljesítését, de az EU-nak is minél gyorsabban meg kell hoznia a szükséges döntéseket - hangoztatta.

Szerbiáról szólva azt emelte ki: az EU-nak és Belgrádnak közös érdeke, hogy Szerbia mielőbb az unió része legyen, hiszen az ország meghatározó része a Balkánnak, de a Balkán stabilitása nem képzelhető el egy olyan hosszú távú megállapodás nélkül, amelynek az a lényege, hogy Szerbia hogyan lesz Európa része. Látható, hogy Szerbiában felgyorsultak a reformfolyamatok, és remélhető, hogy most már ebből eredményeket is fel lehet mutatni a csatlakozási folyamatban.

Várhelyi Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság letett az asztalra egy jelentős gazdasági tervet, amellyel a nyugat-balkáni országokban felgyorsítható a reálgazdasági-társadalmi csatlakozási folyamat, és ez segíthet a politikai folyamat felgyorsításában is.

A testület nagyjából egy évvel ezelőtt ismertette a térségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, amely a járvány utáni helyreállítás mellett a térség gazdasági potenciáljának kihasználását, valamint a térségen belüli együttműködés és kereskedelem fellendítését is célozza.

Az EU-tagországok és a Nyugat-Balkán országai októberben csúcstalálkozót tartanak,

de ennek várható eredményeiről még túlságosan korai lenne találgatásokba bocsátkozni - vélte a bővítési biztos.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×