eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Az utcákat fertőtlenítik Karnataka indiai állam székhelyén, Bengaluruban a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás alatt, 2021. május 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzsagadis Nv

Hazatérő zarándokok terjesztik tovább a vírust, miközben a Gangesz holtakat sodor partra

Új lendületet adhat az egyébként sem csillapodó járványnak, hogy a Kumbh Mela vallási ünnepről hazatérők a vírust is magukkal viszik és zsúfolt vonatokon terjesztik. A világ gazdasága is nagy bajba kerülhet az elhúzódó indiai járvány miatt, amelyben a holtak számát még mindig nem a valóságnak megfelelően jelentik és az embereknek már temetésre sincs pénze.

Legalább negyven holttestet mosott partra a Gangesz Észak-Indiában: a BBC szerint a helyi média egyes híradásai százról is szólnak, de egyelőre csak feltételezni lehet, hogy koronavírusban elhunytakról van szó. A hatóságok szerint a testek részben megégtek, illetve felpuffadtak, ezért valószínűsíthető, hogy Uttar Pardeshben, az ország legnépesebb tartományában a folyó mellett hamvasztómáglyára helyezett holtakról van szó. A maradványokat a hatóságok hamvasztani vagy temetni fogják.

A BBC újságírói Uttar Pradesh-i lakosoktól megtudták, hogy annyi haláleset történt a környéken, hogy már a hamvasztásokhoz használt fa is hiánycikk. A temetések ára is meredeken emelkedik, így a kevésbé tehetős családoknak

nem marad más lehetősége, mint a testet égetés nélkül a szent folyóba süllyeszteni.

A megkérdezettek elmondása szerint a magánkórházak szinte kifosztják az embereket, így az egyszerű indiaiaknak nem marad arra forrása, hogy papot és temetést fizessenek.

Zarándokok hurcolják tovább a vírust

Mindeközben újabb lendületet adhat a járványnak az, hogy a hindu vallási ünnep, a Kumbh Mela után hazatérők a vírust is vitték magukkal, épp úgy, mint ahogyan arra számítani lehetett. A BBC egy 80 éves papról, Mahant Shankar Dasról beszámolva írja: négy napja tartott a fesztivál, amikor koronavírustesztje pozitív lett, ő azonban karantén helyett vonatra ült és 621 kilométert utazott Varanasiig, ahol fia taxival vitte haza. A pap már jól van, és esküszik, hogy senkit nem fertőzött meg, igaz, falujának lakói mellett fia is megbetegedett.

Lalit Kant epidemiológus azt mondja, tökéletes szuperterjesztő esemény volt a vallási ünnep: a hindu hívők maszk nélkül mártóztak meg a folyóban, miközben vallási énekeket kántáltak. Sokfelé épp ezért karanténra és PCR-tesztre kötelezték az ünnepről visszatérőket, de nem minden tartomány rendelkezik megfelelő nyilvántartással arról, hogy kik utaztak területüktől a Kumbh Melára, de lehetetlen mindenki számon tartani. Van olyan város, ahol

61 zarándokból 60 tért haza fertőzöttként,

volt olyan vonat, amely az utasok több mint tizede volt koronavírusos, és ez csak a jéghegy csúcsa. A hazavonatozók még a járművön is terjeszthették a betegséget, Kant szerint kétség sem férhet hozzá, hogy az ő viselkedésük is felel a jelenlegi indiai helyzetért. Április 12-én, a fesztivál első napján 168 ezer fertőzöttet regisztráltak az országban: ezzel lehagyták Brazíliát az egy napon fellelt új fertőzöttek számának rangsorában. Egy hete tartott az ünnep, amikor Modi elnök kérésére a fesztivált szimbolikus jelentőségű eseménnyé alakították egy pap halála után, de így is több mint 9 millióan vettek azon részt a pandémia kellős közepén.

Alaptalan terápiák

Nem ez az egyetlen vallási kötődésű furcsaság az indiai járvány kapcsán: az orvosoknak arról kell meggyőzniük az embereket, hogy az Indiában szent állatnak tartott tehenek ürüléke és vizelete nem fogja őket megvédeni a betegségtől, tudósít a Reuters. Elterjedt ugyanis az a hipotézis, hogy ha hetente egyszer testüket tehénvizeletbe és -ürülékbe mártják, akkor nem kapják el a betegséget. A módszer természetesen legfeljebb más betegségekkel tudja megfertőzni az azt gyakorlókat koronavírus ellen hatástalan.

Baj lehet a világgazdaságban is

Nem csoda, hogy ilyen körülmények közepette India továbbra is képtelen a járványt kontrollálni, ez pedig egyre komolyabb problémákhoz vezethet globálisan is. A világban szállított áruk 80 százaléka vízi úton jut el egyik pontról a másikra, a világ tengerészeinek pedig több mint tizede indiai. Miután Indiából szinte egy ország sem fogad járatokat, a legénységek eljuttatása a kikötőkbe lehetetlennel határos, írja a CNN. Ez azt is jelenti, hogy aki most hajón szolgál, nem tud hazajutni, ami szintén probléma. A világ legnagyobb oltásgyártójának számító Indiából nemcsak az emberek jutnak ki nehezen, hanem az egészségügyi termékek is.

A vakcinák kivitele erősen korlátozott, de India a generikus gyógyszerek legnagyobb gyártója is.

Ehhez az alapanyagok 70 százaléka Kínából érkezik az országba, de az ellátási lánc nehézkesen működik, mostanában is előfordul, hogy Indiába igyekvő szállítmányokat tartóztatnak fel. Ha az ellátás akadozik, akkor a generikus gyógyszerek gyártása is akadozni fog, ami világszerte nagy problémákat okozhat.

Mindezen túl India a világ egyik legnagyobb textilexportőre is, amely jelenleg munkaerőhiánnyal küzd. Az NG Apparels üzletfejlesztési vezetője, Arpit Aryan Gupta elmondta, hogy dolgozóik fele hagyta ott őket, így most már lakhatást is biztosítanak azoknak, akik még kitartottak, hogy ne maradjanak munkaerő nélkül. Gupta cége olyan márkáknak szállít be, mint a New Balance vagy a Nordstrom. A bankszektor is komoly kihívásokkal küzd: sok brit banknak van Indiában háttérirodája, amelynek működése létfontosságú. Most a back office-ban dolgozók számára szinte mindenhol engedélyezik az otthoni munkavégzést, de ez sem egyszerű helyzet, mivel sokan vannak, akiknek közben beteg családtagról kell gondoskodniuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Oszkó Péter: a tech szektor forrásbősége idén nem fog visszatérni

Oszkó Péter: a tech szektor forrásbősége idén nem fog visszatérni

A felemás tőkepiaci- és a kihívásos makrogazdasági körülmények ellenére nyereséges évet zárt tavaly az OXO Technologies. Fenn tudták tartani a korai befektetésekkel kapcsolatos tevékenységüket, és ezzel párhuzamosan szépen termeltek az érett szakaszban lévő stratégiai portfóliócégeik is. Idén már több forrás áramolhat a technológiai szektorba, mint tavaly, ugyanakkor a korábbi bőség egyhamar nem fog visszatérni a területre. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Oszkó Péter, a OXO Technologies vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×