INFORÁDIÓ
2021. március 9. kedd
Fanni, Franciska

brexit

Észak-Írország

vámeljárás

Az Írországból Észak-Írországba belépőket köszöntő táblán átfestett észak szó Londonderry közelében 2019. március 1-jén.

Északír unionisták jogi úton torpedózzák meg a brexitmegállapodást

Infostart / Fóris György

Nagyobb brit bírósági testületek előtti pereket helyeztek kilátásba vasárnap a brit egységet preferáló északír politikai pártok arra az esetre, ha nem számolják fel az Észak-Írország és a Nagy-Britannia többi része közötti vámeljárásokat.

A bejelentés szakértők szerint nem kevesebbet vonhat maga után, mint hogy ellehetetlenítheti a brexitmegállapodás talpkövének tekintett ír–északír határvonalra vonatkozó rendelkezést, amivel viszont az egész EU–brit kereskedelmi egyezmény is összeomolhat.

Az utóbbit a brit parlament már ratifikálta ugyan, de az Európai Parlament még nem, és itt kezdettől fogva egyöntetű volt az az álláspont, hogy bármilyen EU–brit kereskedelmi megállapodás csakis az ír–északír határ átjárhatóságának és ezzel a Nagypénteki Békemegállapodás fenntartásának szavatolásával együtt lehet elfogadható.

A vasárnapi felhívást a jelenleg Észak-Írországot vezető – a brit koronához és az Egyesült Királysághoz való tartozást támogató – Demokratikus Unionista Párt, valamint a második legnagyobb északír parlamenti erőnek számító Ulsteri Unionista Párt tette közzé.

Mint Arlen Foster, a DUP vezére – amúgy pedig az északír tartomány első minisztere – a felhívás alkalmából tett nyilatkozatában leszögezte, sem az északír parlament, sem az északír kormány, sem szerinte általában az északír nép nem tudja elfogadni, hogy határellenőrzést és vámeljárást folytassanak az ír szigeten lévő északír tartomány és a brit „anyasziget” között. Mint fogalmazott, ez a rendszer ellentétes a brit joggal, mivel kereskedelmi korlátot teremt az Egyesült Királyság egyes területei között.

A két unionista párt ugyanezen az alapon kezdettől fogva ellenezte a tavaly decemberben brit földön rekord gyorsasággal ratifikált EU–brit kereskedelmi megállapodást, amihez most döntő lökést jelent a számukra, hogy

az ír–brit szigetek közötti északír tengeri vonalon bevezetett vámeljárások miatt egyes brit cégek beszüntették szállításaikat Észak-Írországba,

és bizonyos árucikkeknél átmeneti hiányok keletkeztek.

Az EU–brit kereskedelmi megállapodás valóban arról intézkedik, hogy az északír tartomány és a brit sziget közötti kereskedelemben rendszeres, vámszabályoknak való megfelelés ellenőrző vizsgálat történjen. Ez volt ugyanis az egyetlen lehetséges megoldás arra, hogy minden ellenőrzéstől mentesen nyitva tarthassák az ír szigeten az északír tartomány és Írország közötti 400 kilométeres szárazföldi határszakaszt.

Ez utóbbi szavatolását a kilépési, majd kereskedelmi brexittárgyalások hároméves történetében valamennyi (brit és európai uniós) résztvevő központi előfeltételnek minősítette bármilyen kétoldalú egyezmény megkötéséhez. Az éveken át megoldhatatlannak tűnő problémát a Johnson-kormány végül azzal kerülte ki, hogy elfogadta azt a feltételt, hogy a brit északír tartomány, ha közigazgatásilag és politikailag továbbra is a brit koronához tartozik is, ám piacszabályozás szempontjából januártól is az EU egységes belső piacának rendszerét kell követnie.

Ez a lépés azonban feltételezte, hogy így viszont az EU egységes piac és a brit piac közötti ellenőrzést szükségszerűen az északír–brit határvonalon folytassák le. Fosterék mostani felhívása szerint

ez a megoldás azonban szembe megy az 1998-as belfasti békemegállapodással,

valamint az ebből kinőtt észak-írországi brit törvénykezéssel, ami teljes egészében a tartomány brit koronához tartozását deklarálta – tehát összességében törvénytelen. Ráadásul – teszik hozzá érvelésükben az északír unionisták – az egész határellenőrzési rendszert „egy olyan hatalom determinálta, amely felett nincs demokratikus befolyásunk”.

A DUP és az UUP éppen ezért – bejelentésük szerint – széleskörű jogi konzultációt folytatott az elmúlt hetekben, és úgymond kellő érvekkel felvértezve készen állnak arra, hogy amennyiben az északír–brit viszonylatban nem szűnik meg az ellenőrzés, akkor jogi eljárást indítanak a brit kormány ellen Londonban és Belfastban az illetékes bírósági fórumokon.

Az ír köztársasági kormány, valamint az észak-írországi ír nacionalisták rövid időn belül ellennyilatkozattal éltek, és a kezdeményezést elhibázottnak, végső következményében pedig éppen, hogy a Nagypénteki Békemegállapodást veszélyeztetőnek minősítették. Az egész felhívás úgymond csak arra jó, hogy tovább élezze az amúgy is feszült politikai légkört.

A DUP mindenesetre elérte, hogy hétfőn a brit parlamentben is napirendre tűzzék a kérdést, míg szerdán a kereskedelmi megállapodás végrehajtását felügyelő EU–brit vegyesbizottság is ülést tart az ügyben.

Szakértők szerint ha illetékes brit bíráságok helyt adnak a DUP–UUP megkeresésének, és valóban törvényellenesnek minősítik a kérdéses vámellenőrzést, ezzel

de facto az egész EU-brit kereskedelmi megállapodás összeomolhat,

lévén az ír–északír forgalom rendezése nélkül – aminek előfeltétele az Északír-tengeren az ellenőrzés – EU-oldalon biztos nem fogják véglegesíteni a decemberi egyezményt.

Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018