eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Kovács Zoltán: Magyarország nem változtatott álláspontján nyár óta

A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szerint a költségvetés és a helyreállítási alap ügyében az EU-nak új javaslattal kell előállnia.

Az Európai Unió következő hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló alap ügyében az uniós intézményeknek és a soros német elnökségnek kell előállnia új javaslattal a jelenlegi patthelyzet megoldására, mert ők akarják megváltoztatni ezek feltételrendszerét, amelyekben pedig júliusban már megállapodtak a tagországok - jelentette ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár kedden a BBC Világszolgálat Business Daily című műsorának adott interjújában.

A patthelyzetet - mint a BBC emlékeztetett - az okozza, hogy Magyarország és Lengyelország kilátásba helyezte: vétót emel a megállapodások elé, ha jogállamisági kritériumokat kötnek ezekhez.

A riporter megkérdezte az államtitkárt: mi a véleménye arról a vádról, hogy bár Magyarország júliusban még szolidáris volt a többi tagországgal, belement abba, hogy az unió közösen vegyen fel hitelt a helyreállítási alaphoz, most nem szolidáris. Van több tagország, amelynek nagy szüksége volna már ezekre a pénzekre, és most úgy érzi, Magyarország és Lengyelország politikai játszma tárgyává teszi ezt a segítséget - tette hozzá.

Kovács Zoltán erre válaszul elmondta: Magyarországnak nem volna szüksége a közös hitelfelvételre, mert ezt a hitelt ilyen feltételekkel fel tudná venni a szabadpiacon is, mégis belement ebbe szolidaritásból, sőt kockázatot is vállal, hiszen ha egyes országok a hitel visszafizetésekor fizetésképtelenek lesznek, akkor a magyar állampolgároknak kell helytállniuk.

Az államtitkár hangsúlyozta:

Magyarország nem változtatott álláspontján nyár óta, az mindvégig "egyértelmű, nyilvánvaló és őszinte" volt.

"Az európai intézmények, a parlament, a bizottság és a német soros elnökség választott azóta egy más utat. Nem Magyarországot kell hibáztatni." - szögezte le.

A riporter megkérdezte, hogy az államtitkár szerint hogy lesz kiút ebből a helyzetből, ha egyik fél sem enged.

Kovács Zoltán úgy válaszolt: "Van egy mondás miszerint, ha nincs megoldás, akkor nincs probléma sem, mégis felelősek vagyunk azért, hogy legyen konszenzusos megoldás, aminek az első lépése az lehetne, hogy akik ezt a helyzetet előidézték - és ezek nem Magyarország vagy Lengyelország -, vállalják érte a felelősséget."

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×