Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Varga Judit: az Európai Bizottság az ellenzék véleményét tartja pártatlannak

Varga Judit igazságügyi miniszter nem érti, miért nem lehetett nyilvános a 27 uniós miniszter eszmecseréje.

Magyarország felháborítónak tartja, hogy az Európai Bizottság enged a politikai, közvetlen és nem átlátható befolyásolásnak, az pedig szomorú, hogy a magyar ellenzék, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott szervezetek véleményét tekintik elfogulatlannak és pártatlannak – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban az MTI híradása szerint.

Varga Judit az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülése szünetében az MTI-nek telefonon nyilatkozva közölte, az uniós bizottság jelentése ismételten bebizonyította: nem más, mint politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszköz.

Kiemelte, jogilag is aggályos, hogy az unió tanácsának elnöki pozícióját betöltő Németország az Általános Ügyek Tanácsa elé hozta az Európai Bizottság nemrégiben bemutatott jogállamisági jelentését, az erre vonatkozó kezdeményezést ugyanis tavaly a tagállamok konszenzus hiányában nem fogadták el.

Korábban ezt a kérdést tette fel az igazságügyi miniszter hivatalon Facebook-oldalán:

Vajon miért félnek a jogállamiság és demokrácia nyugat-európai „bajnokai” a nyilvánosságtól?

Varga Judit arra reagált, hogy tájékoztatása szerint csak Lengyelország támogatta Luxembourgban azt a magyar javaslatot, hogy „az átláthatóság és a valódi demokrácia jegyében legyen minden európai polgár által követhető a 27 tagállam uniós miniszterének eszmecseréje” az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről.

„Vajon miért nem merik a saját polgáraik előtt nyilvánosan elmondani az Európai Bizottság elhíresült jogállamisági jelentéséről az álláspontjukat?” – kérdezte.

Varga Judit szerint a tanács eljárási szabályai szerint 20 tagállam támogatása esetén lehetett volna a napirendi pont nyilvánosan is követhető. „Ehelyett jelenleg zárt ajtók mögött vitázunk sajtószabadságról, átlátható működésről és persze a Vera Jourová felügyelete alatt összeállított és a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott 11 civil szervezet megállapításain alapuló, Magyarország kapcsán abszurd és téves megállapításokat tartalmazó jogállamisági jelentésről” – írta.

Jó lett volna, ha Vera Jourová bizottsági alelnök a nyilvánosság előtt tud számot adni a Magyarországot és a magyar embereket támadó szavairól,

és arról is beszámolhatott volna, hogy valóban háromnaponta egyeztet-e informálisan Donáth Anna momentumos EP-képviselővel.

Varga Judit posztja szerint úgy tűnik – írja az MTI –, hogy „a bátorságuk csak odáig terjed, hogy a jogállamiságot költségvetési zsarolásra használják és előre megírt és a nyugat-európai fősodratú liberális médiában és azok magyar leányvállalatainál terített, rég lejárt panelekkel támadják Magyarországot és Lengyelországot.”

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×