eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vera Jourová, az igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős uniós biztossal, Dimitrisz Avramopulosszal tartott sajtóértekezleten az Európai Bizottság brüsszeli székházában 2019. január 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Vera Jourová visszautasította a magyar bírálatokat

Hangsúlyozta, a testület jogállamisági jelentésének Magyarországot érintő részét nem csak a magyar ellenzéki szervezetek információi alapján állították össze, és nem áll kapcsolatban Soros Györggyel.

A bizottság elsősorban a hivatalnokoktól, köztük a belügyi és az igazságügyi minisztériumtó, valamint az Alkotmánybíróságtól kapott információkból és adatokból indult ki - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Hospodárské Noviny című cseh lapban megjelent interjúban.

Arra a kérdésre, igaz-e, hogy elsősorban a magyar ellenzékkel tárgyalt, közölte: az ellenzékkel nem egyeztetett, közvetlen kontaktusa csak az újságírók szakszervezetével volt.

Vera Jourová elutasította azt a magyar bírálatot is, miszerint szoros kapcsolatban áll Soros Györggyel.

"Ezt teljes mértékben elutasítom. Ez minden, amit ezzel kapcsolatban mondhatok" - szögezte le az alelnök. Jourová kijelentette, hogy nincs kapcsolatban Soros Györggyel, akivel egyszer, 2016-ban valóban találkozott, amikor az üzletember az ukrán jogrendszer reformja iránt érdeklődött nála.

"Határozottan visszautasítom, hogy valamiféle szövetségről vagy hasonló elméletekről lenne szó" - folytatta Jourová.

Az EB-alelnök nem ért egyet Varga Judit igazságügyi miniszter azon értékelésével sem, hogy a jogállamisági jelentés magyar része nem objektív és a Magyarország-ellenes szervezetek anyagai alapján készült.

"Ilyen szigorú értékeléssel nem értek egyet. Transzparensek vagyunk, és egy sor olyan, Magyarországon működő szervezetet szólítottunk meg, amelyeknek tekintélyük van és ismerik a helyzetre. Továbbá mind Magyarországon, mind más országokban is, legfőbb partnereink a minisztériumok, az ügyészségek és az állami szervek voltak" - fejtette ki.

"Személyesen és igen szigorúan felügyeltem azt, hogy az értékeléseknél ne jelenjenek meg a néhány állammal, mint például Magyarország, szembeni előítéletek"

- szögezte le Jourová.

Elmondta: januárban olyan tárgyalást szeretett volna kezdeményezni a magyar kormánnyal, mint amilyet Varsóban sikerült megtartani, de a koronavírus-járvány miatt már nem jöhetett létre. "Magyarországon sok a probléma, és ezeket asztalnál kellene megtárgyalni. Varsóban ez sikerült, de Magyarországon ez valóban hiányzik" - fejtette ki Vera Jourová.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×