Megszavazta a Hongkongra vonatkozó, széles körű bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága kedden, a jogszabály várhatóan július 1-jén lép hatályba.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap arról számolt be, hogy a testület a vasárnap kezdődött ülésén vitatta meg a szóban forgó tervezetet, amelyet a bizottság 162 tagja helyi idő szerint kedd reggel, röviddel az utolsó ülésnap megnyitása után egyhangúlag fogadott el.

Az előterjesztés miatt hongkongi demokráciapárti aktivisták, illetve több külföldi kormány is súlyos aggodalmát fejezte ki, hangsúlyozva, hogy törvénybe iktatása lényegében felszámolná a terület autonómiáját, amelyet Pekingnek az "egy ország, két rendszer" elvének megfelelően ötven éven át szavatolni kellene onnan kezdve, hogy Hongkong 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Peking szerint azonban a törvény csak rendzavarók egy kis csoportja ellen irányul, és a szakadár törekvéseket, a felforgató tevékenységet, a terrorizmust hivatott megakadályozni, valamint azt, hogy külföldiek avatkozzanak be Hongkong belügyeibe.

Ahogy az SCMP rámutat: csupán maroknyi hongkongi törvényhozó pillanthatott bele a törvénytervezetbe azelőtt, hogy a parlament elfogadta, emiatt pedig a városban sokan az átláthatóság hiányára is panaszkodtak. Az újság bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a törvény részleteit helyi idő szerint kedden délután ismerteti majd a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A Hszinhua korábban arról számolt be, hogy Kína "országos biztonsági hivatalt" tervez létrehozni Hongkongban, amelynek feladata a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása lesz. A jelentés szerint a törvény, amely alapján egyes források szerint akár életfogytig tartó börtönbüntetés is kiróható lesz, hatályon kívül helyez minden olyan hongkongi jogszabályt, amely ellentétes vele.

• A tervezet várhatóan július 1-jén, Hongkong visszakerülésének 23. évfordulóján emelkedhet törvényi erőre.
• Carrie Lam hongkongi kormányzó kedden délelőtt - heti sajtótájékoztatóján - kitért a törvénnyel kapcsolatos újságírói kérdések megválaszolása elől.

Röviddel azt követően, hogy a törvénytervezetet Pekingben megszavazták, a Demosisto nevű hongkongi ellenzéki párt több kulcsfigurája, köztük Joshua Wong demokráciapárti aktivista bejelentette, hogy kilépnek a szervezetből - írja a SCMP. Wong a Facebook oldalán közzétett bejegyzésben úgy fogalmazott:

"többé már nem légből kapott, hogy az ember az életéért és a biztonságáért aggódjon, ha Hongkongban részt vesz a demokratikus ellenállásban".

Az aktivista, aki fontos szerepet töltött be az Egyesült Államok hongkongi szabadságjogokat védő törvényének elfogadtatásában, az új nemzetbiztonsági törvény egyik fő célpontjának tartja saját magát és a Demosisto pártot is.

Az amerikai kormány még a tervezetről szóló legkorábbi hírek nyomán bejelentette, hogy a jogszabály miatt visszavonja a Hongkong számára biztosított különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket, és az ügy tovább élezte az Egyesült Államok és Kína közti feszültségeket. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy pénteki közleményben vízumkorlátozásokat jelentett be olyan kínai tisztségviselőkkel szemben, akik Washington szerint felelőssé tehetők a hongkongi szabadságjogok megcsonkításáért. Válaszul a kínai külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy vízumkorlátozásokkal sújt amerikai tisztségviselőket, akik Peking megítélése szerint "arcátlan magatartást tanúsítanak" egyes helyi ügyekkel kapcsolatban.

A hongkongi Now.com című híroldal tudósítása szerint Caj Jing-ven tajvani elnök a törvénytervezet elfogadásának hírét elkeserítőnek nevezte, és úgy vélekedett, a fordulat bizonyítja, hogy "az egy ország, két rendszer", amelynek mentén Peking Tajvannal való viszonyát is kívánja igazgatni, nem működhet. Caj hangsúlyozta: Tajvan humanitárius segítséget kíván nyújtani a hongkongiaknak. Ting Ji-ming, a tajvani kabinet szóvivője pedig közölte: a tajpeji vezetés figyelmeztetést fog kiadni a tajvaniaknak arról, hogy a nemzetbiztonsági törvény bevezetését követően kockázatos lesz Hongkongba látogatni.

A törvénytervezet bevezetése ellen emelt szót az ENSZ, az Európai Parlament, a G7 országcsoport, az Egyesült Királyság, valamint Japán is.