Az intézkedés lényege, hogy egyfajta viselkedési kódexet vezetnének be, illetve a már meglévőn szigorítanának, igazodva a jelenlegi körülményekhez – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár.

A gyakorlatban ez az jelenti, hogy például a rendőröknek kötelező lesz testkamerát viselniük, amire ugyan eddig is volt példa, de nem volt előírás. Innentől kezdve ennek hiánya azonban bírságot fog maga után vonni. Átalakítnák a rendőrök képzését is, tette hozzá a szakértő, különösen arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet valakit ártalmatlanná tenni, és ennek során milyen eszközöket, módszereket lehet alkalmazni, így elképzelhető, hogy az úgynevezett fojtófogást tiltani fogják a jövőben.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára

ugyanakkor úgy látja, ez

nehéz kérdés, hiszen nincs két egyforma eset, ráadásul az egyenruhásoknak rendszerint másodpercek alatt kell dönteniük,

miközben például az ügyészségnek akár hónapok is a rendelkezésére állhat, hogy eldöntse, jogos volt-e vagy sem a fellépés mikéntje.

Mindemellett a könnygáz kaphat nagyobb szerepet, amit az elnök is preferál, tekintve, hogy a nem halálos fegyver kategóriába tartozik. És nagy valószínűséggel változtatni fognak a fegyverhasználat szabályain is – tette hozzá Kis-Benedek József, emlékeztetve a legutóbbi, atlantai esetre, amely során rendőrök hátba lőttek egy afroamerikai férfit, ami szerinte nehezen bizonyítható, hogy nem visszaélés.

A szakember arra is kitért, az elnöki rendelet minden szinten, így a helyi, az állami és a szövetségi szinten is hatással lesz, de miután nincs két egyforma állam, így eltérő módszereket is alkalmazhatnak. Ennek dacára, amennyiben például haláleset történik, az új tervezet alapján jelenteni kell majd az FBI-nak, vagyis központi kivizsgálást fog maga után vonni, és helyben nem lehet majd rendezni – jegyezte meg.

Kis-Benedek József szerint

vannak nehezen értelmezhető passzusok is a tervezetben,

miszerint könyörülettel és részvéttel kell fellépniük az utcán a rendőröknek, amit nehézkes lehet egy olyan helyzetben alkalmazni, amikor adott esetben a saját életük is veszélyben foroghat. Mindenesetre úgy véli, nagyon oda fognak figyelni arra, hogy az erőszakos eszközöket, köztük a pisztolyt vagy gumibotot, hogyan használják, vagy épp ne használják, azonban az erre irányuló szabályozást még természetesen el is kell fogadni – jegyezte meg a címzetes egyetemi tanár.

Az elnöki rendelet, ha nem is fogja tudni kezelni, de mindenképp kísérlet az Amerika-szerte tüntető tömeg lecsillapítására, a helyzet azonban nagyon kényes – fogalmazott Kis-Benedek József –, tudniillik választási év van, a kampány pedig most kezd majd durvulni, nem beszélve a koronavírus-járvány kezelése körüli problémákról, vagyis

gyors lecsendesítéssel nem lehet számolni. Amennyiben pedig további provokációkra is sor kerül, kifejezetten rosszabbra is fordulhat a helyzet,

ami már most sem rózsás, hisz szinte már nincs olyan állam, ahol ne lennének rasszizmus ellenes tüntetések, ahogyan Ausztráliától Új-Zélandon át Európa több országában is. Kis-Benedek József szerint ezért súlyponti kérdés, hogy most ezt az Egyesült Államokban hogyan tudják kezelni, és mennyi időn belül hoz némi változást. Gyorsra azonban kevés az esély – ismételte meg –, tekintve, hogy

a másik oldalon is történnek provokációk.