eur:
369.22
usd:
344.69
bux:
48117.93
2023. június 6. kedd Cintia, Norbert
Nyitókép: Pixabay.com

Szakértő: "nem látszik" a vége az ukrán-orosz összetűzésnek

Ismét súlyosbodott a helyzet a Donyec-medencében: a szakadár erők támadását követően tűzharc alakult ki Luhanszk megyében, egy ukrán katona meghalt, négy megsebesült. Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő szerint egyelőre nem egyértelmű, most "ki kezdte", ám hangsúlyozta, a szakadárok orosz támogatás nélkül nem tartanának ki.

Április 14-én immár hatodik éve lesz, hogy kirobbant a legújabb ukrajnai konfliktus. A világ erre úgy reagált, hogy elindította az úgynevezett minszki folyamatot, ahol a normandiai négyek javaslatai alapján megpróbálják összebékíteni Kijevet és az úgynevezett szakadár megyéket, mindezidáig sikertelenül.

A rendezésben sok-sok év után az elmúlt évben volt először tapasztalható pozitív folyamat.

"Az elnökválasztás és az újabb parlamenti választás utánelőször történt teljes

fogolycsere, ami azt a reményt keltette, hogy talán-talán elindulunk a rendezés irányába.

Erre jött most, ismételten az éles szembenállás, mégpedig azokon a területeken, ahol megpróbálkozott a kijevi kormány az úgynevezett csapatszétvonással, eltávolítva egymástól a szemben álló feleket" - írta le a folyamatot az InfoRádió megkeresésére Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő.

Ám a kiürített területre benyomultak a szakadárok, rendkívül súlyos kiéleződést okozva. Vlagyimir Putyin pénteken rá is telefonált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, az után érdeklődve, hogy ugye betartják a minszki tűzszüneti egyezményt.

"Oroszország azt mondja, hogy neki nincs közvetlen köze a konfliktushoz, azt belső ellentétnek tekinti. Ukrajna viszont úgy aposztrofálja a helyzetet, hogy Oroszország lép fel agresszorként, tehát

saját területén Ukrajna Oroszországgal harcol"

- vázolta az álláspontokat a szakértő, hozzátéve, az ukrán vélemény szerint a szakadárok nem is harcolnának, ha nem állna mögöttük Oroszország.

Fedinec Csilla összességében úgy látja, a civilizált világ általánosságban Oroszország provokációjának tartja a háborút.

"A mostani konkrét esetről nehéz mit mondani, a keleti megyék területét úgyanúgy, mint a Krím-félszigetet de facto Oroszország területeként kezelik, csak de iure tartozik Ukrajnához" - tette hozzá.

Hogy mi lehet a vége? A szakértő szerint "nem látszik".

Az biztos, hogy a nemzetközi válságkezelés egyelőre feleslegesnek tűnik, de az is, hogy a keleti megyékben választásokra van szükség, ennek kapcsán viszont szintén vita van: az orosz fél azt szeretné, ha fegyveres felügyelet mellett tartanák meg ezt, az ukrán pedig azt, hogy akkor legyen választás, ha nincs fegyveres konfliktus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
AKTUÁLIS
VIDEÓ
Brutális összegbe kerülnek jövőre az elszálló kamatok a magyar kormánynak

Brutális összegbe kerülnek jövőre az elszálló kamatok a magyar kormánynak

A költségvetés kamatkiadásának növekedésén és a jegybank veszteségének megtérítésén keresztül jelentős többletkiadást okozhat 2024-ben a kamatok emelése. A pluszkiadás az idei évhez viszonyítva akár az 1000 milliárd forintot is megközelítheti, 2022-höz képest pedig akár 2000 milliárd forint is lehet. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy az elfogadás előtt álló jövő évi költségvetésnek ezzel a súlyos determinációval kellett elkészülnie - részben ez okozza, hogy a büdzsé kevés tartalékkal, meglehetősen ingatag tervezési alapokra épülve készült el, jócskán növelve a megvalósulási kockázatokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×