Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
333.26
bux:
0
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Nyitókép: Pixabay.com

Szakértő: "nem látszik" a vége az ukrán-orosz összetűzésnek

Ismét súlyosbodott a helyzet a Donyec-medencében: a szakadár erők támadását követően tűzharc alakult ki Luhanszk megyében, egy ukrán katona meghalt, négy megsebesült. Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő szerint egyelőre nem egyértelmű, most "ki kezdte", ám hangsúlyozta, a szakadárok orosz támogatás nélkül nem tartanának ki.

Április 14-én immár hatodik éve lesz, hogy kirobbant a legújabb ukrajnai konfliktus. A világ erre úgy reagált, hogy elindította az úgynevezett minszki folyamatot, ahol a normandiai négyek javaslatai alapján megpróbálják összebékíteni Kijevet és az úgynevezett szakadár megyéket, mindezidáig sikertelenül.

A rendezésben sok-sok év után az elmúlt évben volt először tapasztalható pozitív folyamat.

"Az elnökválasztás és az újabb parlamenti választás utánelőször történt teljes

fogolycsere, ami azt a reményt keltette, hogy talán-talán elindulunk a rendezés irányába.

Erre jött most, ismételten az éles szembenállás, mégpedig azokon a területeken, ahol megpróbálkozott a kijevi kormány az úgynevezett csapatszétvonással, eltávolítva egymástól a szemben álló feleket" - írta le a folyamatot az InfoRádió megkeresésére Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő.

Ám a kiürített területre benyomultak a szakadárok, rendkívül súlyos kiéleződést okozva. Vlagyimir Putyin pénteken rá is telefonált Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, az után érdeklődve, hogy ugye betartják a minszki tűzszüneti egyezményt.

"Oroszország azt mondja, hogy neki nincs közvetlen köze a konfliktushoz, azt belső ellentétnek tekinti. Ukrajna viszont úgy aposztrofálja a helyzetet, hogy Oroszország lép fel agresszorként, tehát

saját területén Ukrajna Oroszországgal harcol"

- vázolta az álláspontokat a szakértő, hozzátéve, az ukrán vélemény szerint a szakadárok nem is harcolnának, ha nem állna mögöttük Oroszország.

Fedinec Csilla összességében úgy látja, a civilizált világ általánosságban Oroszország provokációjának tartja a háborút.

"A mostani konkrét esetről nehéz mit mondani, a keleti megyék területét úgyanúgy, mint a Krím-félszigetet de facto Oroszország területeként kezelik, csak de iure tartozik Ukrajnához" - tette hozzá.

Hogy mi lehet a vége? A szakértő szerint "nem látszik".

Az biztos, hogy a nemzetközi válságkezelés egyelőre feleslegesnek tűnik, de az is, hogy a keleti megyékben választásokra van szükség, ennek kapcsán viszont szintén vita van: az orosz fél azt szeretné, ha fegyveres felügyelet mellett tartanák meg ezt, az ukrán pedig azt, hogy akkor legyen választás, ha nincs fegyveres konfliktus.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Szerinte az ukránok „hamarabb fognak kifogyni a pénzből, mint mi az olajból”. Ha szerinte Magyarország gazdasági egyensúlya megrendül, állami eszközökkel be fognak avatkozni, volt már ilyen, „meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat”. Orbán Viktor szerint most arra is kell figyelni, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek a déli gázvezetékben, ahogy tették azt szerinte az Északi áramlat esetében. „A következő négy év jelszava a biztonság és a kimaradás a háborúból lesz” – mondta Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban.

Iráni háború: bár fogynak a fegyverek, nem ezen fog múlni, meddig tartanak a harcok

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba, soha nem látott lehetőségeket nyit a friss rendelet

Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba, soha nem látott lehetőségeket nyit a friss rendelet

Megjelent a Magyar Közlönyben, és pénteken hatályba is lépett az a kormányrendelet, amely beépíti a társasházi építményi jogot az Otthon Start és a CSOK Plusz szabályaiba, és amelyet még február elején bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány. A hitelfelvevők ezáltal már a használatbavételi engedély megszerzése előtt, az építés alatt is hozzájuthatnak a hitelhez annak érdekében, hogy bebiztosítsák maguknak a kiszemelt lakást. Hogy a gyakorlatban a bankok élnek-e a lehetőséggel, az egyelőre képlékeny, információink szerint még mindig vannak olyan részletek, amelyek tisztázásra szorulnak. A témával a Portfolio közelgő Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, már lehet regisztrálni a szakmai rendezvényre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×