A parlamenti választás a legfontosabb állomása annak a szavazási sorozatnak, amely a tavaly őszi helyhatósági választással indult és a jövő évi elnökválasztással ér majd véget. A PiS várható vasárnapi győzelmét előrevetítette már a májusi európai parlamenti választás is, amikor a kormánypárt győzelme a széles ellenzéki koalíció szétesését eredményezte.

A legfrissebb felmérések szerint a PiS 47,5 százalékos támogatottságra is szert tehet, ezzel a 460 fős szejmben a 250 mandátumot meghaladó többséget szerezhet, vagyis többet, mint a legutóbbi, 2015-es választáson, amelynek eredményeképpen 235 képviselőt küldhetett az alsóházba.

A választási felmérések négy ellenzéki tömörülést tartanak számon. A legmagasabb, mintegy 27 százalékos támogatottságot a 2015-ig kormányzó jobbközép Polgári Platform (PO) vezette, a balliberális Modern (Nowoczesna) és a Zöldek részvételével megalakított, úgynevezett Polgári Koalíció (KO) élvezi.

A másik, közvetlenül a választások előtt a KO rovására erősödő tömb a jelenleg parlamenten kívüli posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből áll (SLD), valamint az SLD listáin induló kisebb balliberális tömörülésekből. A baloldali szövetség tagja az európai parlamenti képviselőnek megválasztott melegjogi aktivista, Robert Biedron Tavasz (Wiosna) nevű pártja is. Az SLD-tömb a voksok mintegy 14 százalékára számíthat.

A PO 2007-2015 közötti koalíciós partnere, a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint az ennek listáján induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség 6,5 százalékos támogatottságot élvez. 4,5 százalék körül mozog a negyedik ellenzéki tömörülés, a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja).

A PiS-nek jutó mandátumok száma attól is függ, hogy a PSL-tömb valóban átlépi-e a parlamentbe jutás ötszázalékos küszöbét, s hogy milyen eredményt ér el a Konföderáció.

A szejm képviselőit ugyanis többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s a küszöböt átlépő pártok szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. A be nem jutott pártok szavazatait viszont a D'Hondt-módszer szerint osztják ki, ami a győztes párt fölényét növeli. A Konföderáció esetleges bejutása ezért kedvezőtlen lenne a PiS számára.

A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. Az ellenzéki tömbök több választókerületben közös szenátorjelöltet indítanak, felmérések ettől függetlenül a felsőház esetében is a PiS kisebb-nagyobb többségét jelzik.

A választási kampány során

a kormánypárt, a PiS sikeres gazdasági és társadalompolitikájának folytatását ígérte,

emellett a biztonságpolitikát is előtérbe helyezte. A párt az aktuálisan felmerülő társadalmi témákra is reagált, a hagyományos családfelfogás és a keresztény értékek védelmét hangoztatva. (A KO és az SLD ezzel szemben a regisztrált partnerkapcsolatok bevezetését szorgalmazták, az ellenzéki koalíciók balliberális pártjai pedig az azonos nemű házaspárok örökbefogadáshoz való jogát is emlegették.)

Az ellenzéki pártok kampányának közös fő témája a jogállamiság helyreállításának követelése volt.

Vasárnap a szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 21 óráig tartanak nyitva. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik az exit poll-felmérések eredményét.

Lengyelországban négyévente tartanak parlamenti választásokat. A 2015-ös választáson a lengyelországi viszonylatban magas, közel 51 százalékos volt a részvételi arány, idén a politológusok erőteljes társadalmi megosztottság miatt ennél magasabb, akár a 55-60 százalékot is megközelítő részvételt tartanak lehetségesnek.

Hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő, aki arról beszélt, talán soha nem volt ennyire előre borítékolható az eredmény. Azt mondta, a PiS-nek koalíciós partnerre sem lesz szüksége. az ellenzék nem tudta kiheverni a májusi EP-választási kudarcot.