Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Richard Ferrand, az Emmanuel Macron francia elnök vezette A Köztársaság lendületben (LREM) kormánypárt nemzetgyűlési frakciójának vezetője beszédet mond a párizsi nemzetgyűlésben 2018. szeptember 12-én, miután a parlamenti alsóház, a nemzetgyűlés a testület elnökévé választotta őt.
Nyitókép: MTI/EPA/Etienne Laurent

Megint várja a bíróság a francia Nemzetgyűlés elnökét

Richard Ferrand nyolc éve egy ingatlanügyletből juthatott szabálytalanul pénzhez. Ügyét már korábban is vizsgálták és le is zárták.

Hivatalos vizsgálat indult pénzügyi visszaélés gyanúja miatt Richard Ferrand, a francia Nemzetgyűlés elnöke, Emmanuel Macron államfő egyik közeli szövetségese ellen - tudatta csütörtök hajnalban a Nemzetgyűlés.

Az egykor szocialista, ma Emmanuel Macron A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjához tartozó politikus ellen egy korrupcióellenes szervezet indított eljárást, mert úgy ítélik meg, hogy Ferrand nyolc éve szabálytalan anyagi előnyökhöz jutott egy olyan ingatlanügyletből, amelyet az általa egykoron Bretagne-ban irányított egészségbiztosítási alap bonyolított. A politikust szerdán hallgatták ki vizsgálóbírók az ügyben.

Ferrand tagadja bűnösségét, és reményét fejezte ki, hogy az eljárás során tisztázni tudja magát a vádak alól.

Az 57 éves Ferrand ellen ugyanebben az ügyben egyszer már feljelentést tett az Anticor nevű korrupcióellenes szervezet,

és 2017-ben a politikus a vizsgálat miatt le is mondott miniszteri posztjáról Édouard Philippe miniszterelnök első kormányában, majd nem sokkal később a LREM főtitkári tisztségéből is távozott.

Akkor az ügyészség nem emelt vádat Richard Ferrand ellen, ám az Anticor egy másik hatóságnál is feljelentést tett ugyanebben az ügyben.

Ferrand hivatala tudatta, bíznak abban, hogy az ügy ugyanúgy zárul majd, mint az előző, mert a korábbi eljárás lezárása óta semmilyen új bizonyíték nem került elő.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×