Gulyás Gergely kifejtette, "haszonélvező a filantróp pénzember, aki szívesen ad kölcsönt az általa támogatott és alapvető emberi jogként feltüntetni próbált migráció kezelésére", továbbá az alvilág, amely a modern kori emberkereskedelem szervezője, valamint a politikai osztály baloldala, amely menekültstátuszon és állampolgárságon keresztül remél új szavazókat a tőlük elforduló korábbi támogatóik helyett.

Az illegális migrációnak haszonélvezői még azon iparágak is, amelyek az újonnan érkezők ellátásában vesznek részt közpénzből.

A tömeges migráció, ami nem jár együtt integrációval, egyszerre rossz a kibocsátó országoknak, amelyek egész generációkat veszíthetnek el, valamint az életveszélyes helyzetekbe kerülő útra kelőknek és azon országoknak is, amelyek adófizetői fizetik a soha létre nem jövő integráció és a közbiztonság összeomlásának költségeit - mondta Gulyás Gergely.

Douglas Murray: mélyebb vitát kellene folytatni a migrációról

Douglas Murray brit író szerint Nyugat-Európa adós számos, migrációt érintő kérdés feltevésében és megválaszolásában, és mélyebb vitát kellene folytatnia például az integrációról vagy arról, hogy kiket fogad be.

Douglas Murray - az Európa furcsa halála című, magyarul is megjelent könyv szerzője - a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett, a globális migráció témájával foglalkozó pénteki budapesti konferencián azt mondta, sok szó esik a befogadás kultúrájáról, de a kizárásról is beszélni kellene, és

meg kellene különböztetni egymástól azokat, akik életüket mentve menekülnek, azoktól, akik egy jobb életszínvonal reményében indulnak útnak.

Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek igyekeznek elmosni ezt a fontos határvonalat - jegyezte meg.

Azt is mondta, hogy egyes nyugat-európai politikusok szerint megoldást jelentene a migrációra, ha európai szintre emelnék az életszínvonalat az afrikai és közel-keleti országokban. Szerinte azonban ez hibás megközelítés, mert ha emelkedne a fejlődő világban az életszínvonal, akkor rövid távon valószínűleg nőne az Európába indulók száma is, hiszen minél több az elkölthető jövedelmük, annál könnyebben vállalkoznak az útra.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne kellene mindent megtenni a szegénység csökkentése érdekében - fűzte hozzá.

Az integrációról úgy vélekedett, működhet, ha a folyamat kétirányú, tehát ha a befogadó ország és az érkező hozzáállása is megfelelő.

Két szempontot azonban mindig szem előtt kell tartani: nem lehet megsaccolni, mennyi embert lehet integrálni úgy, hogy az demográfiai szempontból ne okozzon problémát, valamint nem lehet előre tudni, mely nemzetek tagjai tudnak jobban beolvadni más nemzetekbe - emelte ki Douglas Murray.

Hozzátette, Európa nagy mértékben alábecsüli azok számát, akik szeretnének idejönni, és túlbecsüli az integrációs képességét.

Felhívta a figyelmet a média felelősségére is, az ugyanis nagyon fájdalmas személyes történeteket, szenvedéseket tud bemutatni, ezeket látva pedig nehéz az olyan konkrét kérdésekről beszélni, mint a határvédelem.

Kitért arra is, hogy sokan a politikai fatalizmus gondolatára hivatkoznak a migrációról szóló vitákban, azaz úgy vélik, ez a globalizáció következménye, semmit sem lehet tenni ellene, ezzel az érvvel pedig el lehet nyomni még a többségi véleményt is.

Ezek nem könnyű kérdések, de mostanra már mélyebben és szélesebb körben is meg kellett volna vitatni ezeket - hangoztatta Douglas Murray.

„Korunk sorskérdése a migráció"

Európában az első, de világszinten is jelentős, a globális migráció témájával foglalkozó szakmai konferencia a Mathias Corvinus Collegium által szervezett esemény. A rendezvényen több elismert nemzetközi szakértő, kutató valamint a döntéshozói és diplomáciai elit vesz részt: az előadók között szerepel Douglas Murray az „Európa furcsa halála” című könyv szerzője és a szomáliai származású Ayaan Hirsi Ali, az iszlám vallás egyik legjelentősebb kortárs kritikusa, de

megszólal az izraeli és a brit titkosszolgálat egy-egy korábbi ügynöke is.

Az utóbbi években az európai politikai gondolkodást jelentős mértékben meghatározta a nemzetközi migráció jelensége. „Korunk sorskérdése a migráció. A rendezvénnyel egy olyan egyedülálló kezdeményezést kívántunk felvállalni, amely szakmai fórumot teremt a témában hitelesen és magas szakmai színvonalon nyilatkozó – esetenként különböző nézőpontokat valló – hazai és külföldi politikai-, tudományos- és közélet jelentős szereplői számára” – közölte Szalai Zoltán, a szervező Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője.

A március 22-24. között a Várkert Bazárban tartandó konferencián

több nézőpontból is részletesen elemzik a migráció kérdését kitérve annak társadalmi, gazdasági és éghajlati okaira, az Európai Uniót érintő hossztávú hatására,

valamint különféle megoldási lehetőségeket vesznek számba, fókuszálva a biztonságpolitikai kihívásokra és a határvédelem fontosságára is.

A konferencia nyitányaként az iszlám vallás egyik legjelentősebb kortárs kritikusa, Ayaan Hirsi Ali szomáliai származású holland-amerikai író, politikus és békenagykövet nézeteivel is megismerkedhetnek majd a résztvevők, aki Theo Van Gogh filmrendező meggyilkolása óta rendőri védelem alatt áll.

A konferencia csúcspontjának számító második napon a migráció kérdésében eltérő módon, mégis egyaránt érintett országok magas rangú képviselői, köztük Ausztrália, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Dánia, Csehország és Spanyolország korábbi kormány- és államfői, valamint volt és jelenleg is aktív miniszterei, illetve parlamenti képviselői is felszólalnak. Itt lesz többek között a Harvard Kennedy School közgazdász professzora, George Borjas is, aki elsősorban a migráció munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival foglalkozik és akinek a bevándorlással kapcsolatos véleménye meghatározó jelentőséggel bír az amerikai szakmai sajtóban.

Olyan rendkívüli előadók is felszólalnak majd, mint Moszab Hasszán Juszef, aki az egyik Hámász alapító fiaként az izraeli titkosszolgálat egykori beépített ügynöke volt a terrorszervezetben,

valamint Aimen Dean, aki korábban az al-Kaida Oszáma bin Ládennek felesküdött tagja volt, majd lebuktatásáig az MI6 (brit titkosszolgálat) beépített ügynökeként tevékenykedett. Az amerikai külügyminisztérium (State Department) két helyettes államtitkára is megosztja majd véleményét a téma kapcsán - olvasható az MCC közleményében.