Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter

Egész Latin-Amerika csalódott a kolumbiai népszavazásban

Nem támogatták a békemegállapodást a kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) szélsőbaloldali gerillacsoport között a kolumbiai népszavazók. A békeszerződés ellenzői szerint az egyezmény túlságosan is elnéző a fegyveresekkel szemben, ezért annak újratárgyalását követelik. A referendum eredménye miatt szinte egész Latin Amerika csalódottságát fejezte ki.

A voksolók 50,2 százaléka utasította el az 52 éve tartó, több mint 260 ezer életet követelő fegyveres konfliktus lezárását célzó békeszerződést, a "nem" és az "igen" szavazatok között 60 ezer voks a különbség a előbbiek javára.

A referendumon viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból mintegy 13 millió választópolgár élt szavazati jogával.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök a népszavazás előtt közölte: nincsen másik terve, és amennyiben a "nemek" győznek, újra kiéleződik a fegyveres konfliktus. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és a Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető szeptember 26-án írta alá a Norvégia és Kuba védnöksége alatt megszületett békemegállapodást, amelyet egy nem kötelező érvényű népszavazásra bocsátottak azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét.

Az eredmény kihirdetése után Santos közölte, hogy elismeri a vereséget. Hangsúlyozta, a tűzszünet továbbra is érvényben van, folytatja munkáját a béke elérése érdekében. Az elnök közölte azt is, hogy a hétfői nap folyamán összehívja a politikai pártokat, hogy megvitassák a békefolyamat jövőjét, valamint Havannába küldte a kormány tárgyalóit, hogy az eredményt Kubában váró FARC-vezetőkkel konzultáljanak.

A referendum eredményének tükrében felajánlotta lemondását Humberto de la Calle, aki a kormány tárgyaló delegációjának a vezetője volt. "Nem szeretnék útjában állni annak, ami most jön. De töretlenül a békéért fogok dolgozni, bárhol is legyen rám szükség" - fogalmazott a diplomata.

A FARC, amely az elejétől kezdve ellenezte a népszavazást, először Twitter-bejegyzésében reagált az eredményre, amiben hangsúlyozta: továbbra is a béke elérését tűzi ki céljául. Később Rodrigo Londono FARC-vezér közölte, hogy a szervezet mélységes sajnálattal fogadta az eredményt, ugyanakkor nyomatékosította, szervezete eltökélt a béke elérésében.

A csoport korábban is világossá tette, hogy véget akar vetni a félévszázados konfliktusnak. Egy szombati közleményében például bejelentette, hogy a békeegyezmény keretében pénzügyi kárpótlást nyújt az évtizedes konfliktus áldozatainak, ehhez pedig előzetesen számot ad anyagi forrásairól a kormánynak.

A megegyezés értelmében a népszavazás sikere esetén a FARC mintegy 6 ezer harcosa leteszi a fegyvert, majd a gerillaszervezet az ENSZ felügyelete alatt fél éven belül politikai párttá alakul át. Az ezt bírálók szerint nem lehet hagyni, hogy a gerillák csak úgy beilleszkedjenek a társadalomba, és megússzák a börtönbüntetést.

A megállapodás egyik ellentmondásos pontja az, hogy a gyilkosságokért, robbantásos támadásokért és egyéb bűncselekményekért felelős gerillaparancsnokoknak egy különleges bíróság előtt kellene felelniük, amely viszont alternatív büntetést szabna ki rájuk, például aknamentesítésre köteleznék őket.

Megfigyelők szerint a népszavazás eredménye kudarc Santos elnök számára, aki így kénytelen lesz újratárgyalni a békemegállapodást.

Az egyezség tető alá hozásában közvetítő Norvégia a bogotái vezetés és a baloldali gerillák közötti "béke megmentésére" szólított fel. Borge Brende norvég külügyminiszter az NRK norvég közszolgálati rádióadónak nyilatkozva hangsúlyozta: "Semmi kétség nem fér hozzá, hogy nagyon csalódottak vagyunk".

"Úgy gondolom, az a helyzet, hogy Kolumbia nagyon megosztott. Sokan nem szeretnék, hogy a FARC részt vehessen a politikában, és azt sem, hogy vezetőik enyhe büntetést kapjanak" - mutatott rá a norvég külügyi tárcavezető.

Szinte egész Latin Amerika szintén fájlalta a népszavazás eredményét.

Delcy Rodríguez venezuelai külügyminiszter hihetetlennek minősítette az eredményt: "Nagyon sajnálatos, hogy tegnap egy kisebbség akarata jutott érvényre köszönhetően a sajtó támadásainak, pszichológiai hadviselés és hadi propaganda eszközeinek".

Pedro Pablo Kuczynski perui elnök figyelmeztetett: "a megállapodás újratárgyalása nagyon bonyolultnak ígérkezik majd".

Az argentinai jobb-közép kormány ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy támogatni fogja a béketerv újraélesztését, mivel azt a konfliktus mindkét fele támogatja. Susana Malcorra argentin külügyminiszter hangsúlyozta: "Továbbra is Kolumbia mellett vagyunk". "A békét lépésről-lépésre, napról-napra építik. A megoldás kulcsa a kolumbiai kormány bölcsességében rejlik" - tette hozzá.

Voltak azonban a referendum bukását ünneplő hangok is a politikailag megosztott térségben. Henry Ramos, a venezuelai nemzetgyűlés elnöke kijelentette: "amennyiben újraindul a párbeszéd a kolumbiai kormány és a 'kábszer-terrorista gerillák' közt, úgy ki kell zárniuk a folyamatból a kubaiakat".

A több mint fél évszázados fegyveres konfliktus lezárására készülő Kolumbia volt az idei Nobel-békedíj egyik első számú favoritja, de békemegállapodást elutasító múlt hét végi referendummal a dél-amerikai ország kikerült az esélyesek közül.

Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×