Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam

Az első órákban betartották a tűzszünetet Ukrajnában

Helyszíni jelentések szerint az első órákban úgy tűnt, a kelet-ukrajnai válságban érintett felek túlnyomórészt tiszteletben tartják a helyi idő szerint szombat éjfélkor életbe lépett tűzszünetet.

Hírügynökségek értesülései szerint tüzérségi tűz nem hallatszott sem Donyeck, sem Mariupol, sem Debalceve - a legfőbb fegyveres konfliktusövezetek - térségében. Kézifegyverekből mindazonáltal egy-egy lövést lehetett hallani Donyeckben a tűzszünet kezdetét követően.

Egyes szakadár nyilatkozatok szerint ukrán katonák megsértették a tűzszünetet egyebek között a donyecki repülőtérnél, de ezt független forrásból nem erősítették meg.

A közép-európai idő szerint szombaton 23 órakor kezdődött fegyvernyugvás része annak a megállapodásnak, amelyet a héten dolgozott ki Petro Porosenko ukrán elnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia köztársasági elnök, és aláírták az érintett felek. A 13 pontos intézkedéscsomag - a tűzszünet betartása esetén - rendelkezik a nehézfegyverek visszavonásáról és a fogolycseréről is.

Az említett négy vezető ( a "normandiai négyek") szombaton is konzultáltak egymással, és mind Porosenko, mind Putyin megerősítette elkötelezettségét a tűzszünet tiszteletben tartása mellett. Bejelentették azt is, hogy vasárnap ismét megbeszélik a tűzszünet első tapasztalatait.

A fegyvernyugvás kezdetét követően John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, akitől a minszki megállapodás teljes tiszteletben tartását kérte. Kerry különösen a debalcevei helyzet miatt fejezte ki aggodalmát, ahol az oroszbarát szeparatisták még közvetlenül a fegyvernyugvás kezdete előtt is szorongatták az enklávét védő ukrán katonákat.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Egy, a Másfél fok oldalán nemrég megjelent elemzésben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt 5 évtized hazai éghajlati változásait vizsgálták. Arra jutottak, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban beszélt erről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×