Az egyezményeket aláíró kubai külügyminiszter tagadta, hogy a közelmúltbeli hatalomváltás áll a lépés mögött - annak ellenére, hogy Fidel Castro hárminc éven át nem volt hajlandó elfogadni azokat.

Felipe Perez Roque szerint mindössze hivatalossá tették a kubai állampolgárok által az 1959-es forradalom óta élvezett jogokat. Kijelentette viszont, hogy Kubának továbbra is vannak fenntartásai az egyezményekkel szemben.

A rendszer ellenzéke azonban korántsem érzi úgy, hogy a forradalom óta Kuba az emberi jogok mintaállama lenne, és számon tartja, hogy Raul Castrónak is köze volt a népellenségnek tartott emberek kivégzéséhez.

Az ENSZ jövőre már vizsgálódhat

Kuba az egyezmények aláírásával lehetővé teszi, hogy az ENSZ új Emberi Jogi Tanácsa vizsgálódhasson a szigetországban. A korábban Fidel Castro által vezetett ország szembehelyezkedett az Emberi Jogi Tanács elődjével, mert azt az Egyesült Államok által befolyásolt szervnek tartotta azt.

Fidel Castro még nem is olyan régen azzal ellenezte a két egyezményt, hogy az első például lehetővé teszi a független szakszervezetek létrehozását - amire szerinte csak a kapitalista országokban van szükség. Az oktatási jogokról szóló dokumentumról pedig azt mondta, hogy az megnyitja az utat az oktatás magánkézbe adása előtt.

Választás lehetőség: börtön, vagy száműzetés

Egy Havannában szolgáló európai diplomata a Reutersnek nyilatkozva "a jó irányban tett lépésnek nevezte a döntést".

A BBC szerint jelenleg is 200 politikai foglyot tart börtönben a rezsim, köztük 22 újságírót.

Februárban a hatóságok elengedtek egy szakszervezeti aktivistát és három másik ellenzékit, akik "egészségi okok" miatt Spanyolországba távozhattak.

A 60 éves Pedro Alvarez azonban azt állítja, választás elé állították: vagy száműzetésbe megy, vagy börtönben marad.