INFORÁDIÓ
2021. október 28. csütörtök
Simon, Szimonetta

jelasity radován

magyar bankszövetség

erste bank

hitelmoratórium

koronavírus

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Debreceni Egyetem és a pénzintézet közös finanszírozásában kialakított pénzügyi labor átadásán az egyetem gazdaságtudományi karán 2018. október 15-én. A pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó labor az országos Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat legújabb tagja.

Jelasity Radován: a hitelmoratórium folytatásában csak a rászorultakat kell segíteni

Ez az első olyan válság, ahol valóban V alakú a kilábalás, másfél év alatt, úgy néz ki, hogy sikerült megnyerni ezt a játszmát – mondta Jelasity Radován az Erste Bank elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. A Magyar Bankszövetség elnöke beszélt a kimagasló 2021-es banki eredmények okairól, az új bankolási szokásokról és az alapkamat-emelés hatásairól is.

Jelasity Radován az Arénában
 

Még biztosan egy hónap van a tavaly tavasszal bevezetett hitelmoratóriumból. Mekkora volt a bankszektor egészében, illetve az Erste Banknál azok aránya, akik beléptek?

A moratórium egyedi megoldás volt az egész régióban is, viszont Magyarország volt az egyedüli ország, ahol ki kellett jelentkezni, tehát törvény alapján mindenki benne volt, ahol nem növekedett meg és nem is fog a moratórium lejárta után a havi törlesztő, ahol nem kellett kamatos kamatot fizetni. És az összes többi országban már nincsen moratórium. Azt is hozzá kell tenni, hogy a magyar bankszektor támogatja, főleg az első moratóriumot, mert abban az időszakban ez igenis elengedhetetlen megoldás volt.

És hányan választották annak idején a moratóriumot?

Ez a szám ez az idő függvényében jelentősen nőtt, főleg az utóbbi 3-4 hónapban nőtt azoknak a száma, akik kiléptek. Vállalatinál körülbelül 50-50 százalék volt az elején az arány, bankszektorszinten most a háromnegyedét is eléri azoknak az aránya, akik kiléptek. Lakosságinál a kilépők aránya főleg az utóbbi 3-4 hónapban nőtt, többek között annak köszönhetően is, hogy a Magyar Nemzeti Bank is és a bankszektor is aktívabban elkezdett kommunikálni, hogy mit is jelent tulajdonképpen a moratórium. Azok, akik megtehetik, sokkal jobban járnak akkor, ha fizetnek.

A lakossági ügyfelek körében most mennyien vannak a moratórium hatálya alatt?

Ez intézménytől és szolgáltatásoktól függő. Általában mondható, hogy az embereknek már több mint a fele fizeti a hitelét.

Meglátásuk szerint a moratóriumban maradt ügyfelek mekkora részének van valóban szükséges erre a segítségre most?

10-12-13 százalékra tesszük azoknak az ügyfeleknek a számát, akiknek ez kihívást jelent. Ki szeretném emelni, nem azt jelenti, hogy nem tudják és nem fogják visszafizetni, hanem azt, hogy egy kockázatosabb kategóriában vannak. Erre a bankszektor megképezte a megfelelő céltartalékokat és mi abban reménykedünk, hogy a gazdasági kilábalás sokkal pozitívabb lesz, mint ahogy vártuk, és ez a szám valószínűleg ennek megfelelően csökkenni is fog.

Hogyan tudják a bankok tudatosítani az ügyfelekben, hogy mekkora terhet jelenthet számukra a moratórium utáni időszak?

Vannak a moratórium számításait felhasználva különböző példák az MNB-honlapon is, a kereskedelmi bankok is ezt próbálják elmagyarázni az ügyfeleknek. A moratórium azt jelenti, hogy egy időszakon keresztül nem kell fizetni a tőkét, illetve a kamatot, viszont ennek megfelelően hosszabb ideig kell majd visszafizetni ezt a hitelt, illetve többet kell majd visszafizetni, mint ahogy az eredetileg a szerződésben volt. Nagyon fontos, hogy mindenki tudatában legyen annak, ha a moratóriumba belép, hogy ez nemcsak rövid távú haszonnal jár, hanem hosszú távon is milyen extra teherrel.

Hogyan számolnak a moratórium lejárta után? Magasabb lehet a nem teljesítő hitelek aránya?

Mi abban reménykedünk, hogy ahhoz képest, ha nem lett volna moratórium, kevesebb lesz, az viszont nem jelenti azt, hogy a jelenlegi nem teljesítő hitelállomány nem fog megnőni. Biztos, hogy kisebb mértékben nőni fog, viszont ez messze nem lesz olyan szintű, mint ahogy azt még másfél évvel ezelőtt vártuk.

A bankok szenvedtek el veszteséget a moratórium miatt?

Igen. Ne felejtsük el, hogy azt a kamatot, amit 2020-ban a bankok beterveztek, nem tudták lekönyvelni, a költségek viszont természetesen maradtak. Ez mindenképpen a bankszektornak extra terhet jelentett. Viszont mi is természetesen ugyanúgy haszonélvezői vagyunk annak, ha beindul a gazdasági növekedés.

Mi lehet a moratórium jövője? Számít megegyezésre a szeptember végi határidőig?

A Bankszövetség javaslata tulajdonképpen ugyanaz, amit a kormány is feltett kérdésként, tehát mi is támogatni szeretnénk a rászorultakat, és abban reménykedünk, hogy sikerül az elkövetkező pár hétben ennek megfelelően egy közös ajánlatot kidolgozni. Ami a moratórium hosszabbítását illeti, abban mindenképpen csak a rászorultakat kell segíteni, és ehhez megvan a bankszektor támogatása is.

A koronavírus-járvány milyen hosszú távú következményekkel jár a hazai bankszektor számára?

Nagyon nehéz most még látni, hogy pontosan mit fog ez jelenteni az elkövetkezendő 3-5 évre. Minden rosszban van valami jó is, berobbant a digitális bankolás az utóbbi másfél év alatt, előrehoztuk a jövőt, minimum 5-6 évvel. Nagyon sok olyan dolog megdőlt, nagyon sok olyan dologra, amire eddig a kollégák azt mondták, kizárt dolog, úgy néz ki, hogy mégis működik. Sose felejtem el tavaly március 18-át, amikor a kollégáknak azt mondtuk, hogy most mindenki vigye haza a laptopját, mert nem tudjuk pontosan, hogy másnap be kell-e jönni. Az IT-sek természetesen a fejüket rázták, de működött a bankrendszer, működtek a fiókok, ügyfeleinket kiszolgáltuk. Nem volt könnyű, óriási kihívás volt, ennek alapján az igazi nagy változások még csak előttünk vannak. És én ennek örülök, mert látom, hogy ebben is van egy óriási lehetőség.

Változik, változhat a fiókhálózat szerepe? Újragondolták a következő éveket?

Nagyon sok tabu megdőlt. Sokszor nem is annyira a kollégákkal van a baj, hanem a vezetőkkel, mert sokkal könnyebb olyan embert vezetni, aki ott van mellette, mint akit nem lát, ezeket a kultúrákat kell most majd valahogy áthidalni. Látjuk időközben, hogy drasztikusan nem emelkedett vissza a fióklátogatás, a készpénzfelhasználás is már nem nő, sőt csökkent is. Nagyon sok minden megváltozott és ezeket a trendeket próbáljuk mi is előre látni. Most már azon gondolkodunk, hogy mennyi hely kell a kollégáknak, akik majd visszajönnek, kell-e, hogy mindenki visszajöjjön. Lehetne például egyes szervezeti egységeknél távmunkát bevezetni, aminek a HR-es kollégák örülnek, ugyanis sokkal kitartóbbak és sokkal odaadóbban dolgoznak a kollégák Budapesttől 100-200 kilométerre. Szerintem nagyon gyorsan ki fog az alakulni, hogy budapesti bérrel lehet majd Tatabányáról is bedolgozni, és lehet, hogy havonta csak egyszer-kétszer kell bejönni, és ebből a bankoknak is óriási előnyük van, a munkavállalókról meg ne is beszéljünk.

Az ügyfeleknek a vásárlási, fizetési, bankolási szokásai hogyan változtak, illetve a harmadik hullám után látszott-e valamifajta csökkenés a bankkártyás fizetésben vagy az átutalásban?

Visszarendeződés volt, de csak kis mértékben. Azért a trend látszik, hogy milyen irányban, hogyan vásárolnak az emberek, hogyan használják a pénzüket, milyen platformokon.

A hazai bankszektor hogyan próbálja felvenni a versenyt a határon átnyúló szolgáltatásokkal, amelyek a koronavírus-járvány idején sokkal erőteljesebben jelentek meg?

Sajnos egy elég nagy kihívás a bankszektornak, ugyanis mi állandóan azért lobbizunk, hogy aki Magyarországon pénzügyi szolgáltatást nyújt, arra ugyanolyan feltételek legyenek érvényesek. Vagyis ugyanazt fizessék, mint amit mi is fizetünk. Megint az a kérdés, hogy milyen mértékben nézzük, azt, ami rövid távon jó, vagy hasznos, és milyen mértékben nézzük azt, ami hosszú távon segíti és támogatja a gazdaságot, és nem pedig csak egyéni hasznokat hoz.

Kimagaslóan jó eredményt ért el az első félévben az Erste és az OTP Bank is. A teljes bankszektorra elmondható, hogy jól teljesített 2021 első két negyedévében?

Én mindig azt mondom, hogy a bankszektor a gazdaságnak a tükre, és ha a gazdaságnak jobban megy, akkor a bankszektornak is természetesen jobban fog menni a szekere. Nagyon sok egyszeri tétel is van ezekben a számokban, például az a kamatbevétel, ami nem jött be 2020-ban, az most 2021-ben jön. Aztán nagyon sok nagy cég részt vett a kötvényprogramban, ennek megfelelően a meglévő hiteleit lejárat előtt visszafizeti, ami megint egy egyszeri bevételt jelent. Nagyon beindult a tőzsdézés újra, nemcsak a magyar tőzsdén, hanem a külföldin is. Nagyon sok egyszeri bevétel van, ezért én sokkal szívesebben hasonlítom a 2021-es számainkat a 2019-es évhez, amikor még nem volt koronavírus, de az biztos, hogy ez az év nemcsak a 2020-ashoz, hanem a 2019-eshez képest is jobban fog kinézni, de elsősorban annak köszönhető, hogy a gazdaság is jobban fejlődött, mint ahogy az eredetileg vártuk.

Mire számítanak a második félévben?

Abban reménykedünk, hogy nem lesznek nagyobb lezárások, hogy a jelenlegi pozitív trend folytatódhat. Nagyon sok olyan kiadást, nagyon sok olyan tranzakciót, amit az ügyfelek halasztottak, most viszik véghez. A bankszektorban az utóbbi másfél évben a betétek aránya 15-20 százalékkal nőtt, az emberek félrerakták a pénzt, és várták azt a pillanatot, amikor valahova el lehet menni, újra kedvük van valamit vásárolni. Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy jelentős inflációs nyomás van, nemcsak itt, hanem külföldön is.

És hogy számolnak 2022-vel?

Ez nagy mértékben függ attól is, hogyan fog kinézni a moratórium harmadik kiadása. Mi abból indulunk ki, hogy 2022 sokkal „normálisabb” év lesz, az egyszeri tételekből ki fogunk kopni.

A hitelállomány hogy alakult?

2020 volt az első válság, amikor a bankszektor többet hitelezett, nem pedig kevesebbet. Minden válságnál azt mondták, hogy V alakú lesz, csak a lefele, illetve a felfele menő lába között általában eltelt 4-5, néha 6-7 év is országtól függően. Ez az első olyan válság, amikor másfél év alatt úgy néz ki, hogy sikerült megnyerni ezt a játszmát. Ehhez hozzájárult jelentősen, és itt mindenképpen meg kell köszönni a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak is a jelentős támogatását, mert 2020-ban rendkívüli módon a vállalati szektor 11 százalékkal több hitelhez jutott, mint 2019-ben. Ennek köszönhetően is sikerült ezt a tényleg V alakú visszarendeződést elérni.

Az állami forrásgyűjtés, a Magyar Állampapír Plusz és más állami programok, illetve hitelek hogyan hatnak a bankszektorra?

Mindenképpen ösztönzően hat a bankszektorra, ösztönzi a hitelfelvételt is, az összes ilyen programhoz a bankszektor jelentős támogatást nyújt, hogy ezek a hitelek minél gyorsabban és minél olcsóbban és szakszerűen legyenek kihelyezve, ahogy ezt a kormány is elvárja. A koronavírus alatt, amikor a hitelállomány egész Európában csökkent, csak egy csillag volt az égen, amelyik nőtt, a babaváró hitel. Az utóbbi pár hónapban az új sláger az otthonfelújítási hitel, itt vannak még a csok-hitelek, most dolgozunk még a zöld hiteleken is.

A Széchenyi Kártya-program bővítése milyen hatással van a bankszektorra?

Amit eddig mondtam, az elsősorban a lakossági üzletágra vonatkozott. A vállalati üzletágnál az MNB-nek volt nagyon sok programja, ehelyett úgy néz ki, hogy a bankszektor elsősorban a Széchenyi-programon keresztül kisebb programokat fog majd elindítani. Az elkövetkező pár hónapban elsősorban a Széchenyi-programon alapuló hitelek lesznek majd a legvonzóbbak.

Mi itt a kereskedelmi bankok szerepe és feladata?

Ezek a hitelek továbbra is rajtunk keresztül folyósítják, együtt dolgozunk a KAVOSZ-sza. Ez a hitelezés már el is indult, a felpörgése valószínűleg a következő 2-3 hónapban lesz.

A pénzügyi közvetítőrendszer egésze szempontjából mi a mérlege az állami forrás-kihelyezésnek, a kamatkülönbözet állami biztosításának és a hitelmoratórium miatti veszteségnek?

Ami az állami támogatást illeti, ennek köszönhetően ügyfeleink jelentős részének sikerült olyan finanszírozáshoz jutni, ami óriási segítséget jelentett elsősorban 2020 második felében, illetve 2021-ben. Ez nagyon fontos a makrogazdaság szempontjából, és ezt be kell vallani, természetesen segítséget jelent a bankszektornak is. Mindig azt mondtam a kollégáimnak is, hogy ami támogatást megkapnak az ügyfeleink, azt részben a bankszektor is kapja, mert ezeknek az ügyfeleknek a jövője a mi jövőnk is. Ez pénzbe fog kerülni az államnak is, a kormánynak is, de szerintem sokkal jobbak ezek a programok, mint például egy-két külföldi példa, mint a kurzarbeit, amibe sok ország úgy belement, hogy aztán hónapok, sőt egyesek évek után sem tudnak kiszállni.

Változik a bankok hitelezési gyakorlata, ha majd saját forrást kell kihelyezni?

Nem a hitelezés gyakorlata fog megváltozni, hanem a kamat. Eddig sem azért adtak a bankok hitelt, mert állami forrásból jött, hanem mert úgy láttuk, hogy ezek az ügyfelek a hitelt vissza fogják fizetni. A bankok továbbra is minden ügyfélnél egyedileg nézik azt, hogy mekkora a hitelfelvevő-képessége. Az állam is „megbüntetne” minket akkor, ha valakinek csak azért adunk hitelt, mert van mögötte állami garancia.

Az MNB által kezdett kamatemelési ciklus milyen hatással lesz a banki hiteltermékek árazására?

A kamatemelésnek az egyik célja az, hogy az infláció felpörgésének minél előbb véget vessen a Nemzeti Bank. Ez mindenképpen meg fogja drágítani a pénzt, viszont csak a kereskedelmi hitelek árát fogja megváltoztatni, a különböző államilag támogatott hiteleknél a hatása sokkal kisebb. Ez egy folyamat, nagyon nehéz előre belőni, hogy meddig fog tartani. Ez egy ciklusnak a kezdete, mindenképpen az elején meg kell törni, hogy ebből semmiképpen ne legyen egy hosszabb, illetve magasabb trend.

Mikortól érezhető majd ennek hatása a kereskedelmi bankok termékeinek árazásában?

Ez egy folyamat, az a kérdés, hogy ki, mikor és milyen módon fogja ezt majd beárazni. Valaki gyorsabban beárazza, van, aki lassabban. Akinek fix kamatozású 5-10-15 éves hitele van, az nyugodtan alhat, neki a kamata nem fog megváltozni. Tíz évvel ezelőtt szinte az összes hitel változó kamatozású volt, most meg több mint az 50 százaléka már fix.

A kamatemelési ciklus meghirdetése után változott a hitelek iránti érdeklődés, a kereslet?

Még nem. Ezt elsősorban azzal magyarázzuk, hogy azért ez egy rendkívüli állapot. Az ország fellélegzett, jelentősen halasztott kiadásokra, vásárlásokra kerül még sor, tehát még eddig nem látjuk, de ha nem is hónapok, hetek kérdése, ez mindenképpen látszódni fog.

Miben van most a legnagyobb verseny a bankok között? A hitelek árazásában, a szolgáltatásban, a digitális megoldásokban?

Hitelárazásban mindenképpen. A másik fő verseny a bankok között az, hogy ki lesz ott laz ügyfél zsebében, kinek az applikációját fogják használni, és kinek sikerül ebben az új versenyben a legtöbb ügyfelet megnyerni. Időközben zajlik tovább a bankkonszolidáció, egyes bankok kivonulnak. Az utolsó nagy bejelentés a Commerzbank kivonulása volt Magyarországról, de én nem zárnám ki, hogy egy-két bank ugyanúgy újragondolja a stratégiáját, ami megint lehetőséget jelent majd a bankszektor konszolidációjára.

A Magyar Bankholdinggal a második legnagyobb bank jön létre a volt OTP-alelnök vezetésével. Milyen kihívást jelent, hogyan alakíthatja át a magyar bankszektort, melyik területeken jelent igazán versenyt?

Ez mindenképpen ki fog hatni főleg a nagyobb bankokra. Eddig a legnagyobb volt az OTP, most mellette messze kimagaslóan ott lesz a három bank közös intézménye. Ez nagy kihívást jelent a bankszektornak, tehát ki hogyan fogja magát pozícionálni. Óriási előnyt jelent minden banknak az, ha megvan a megfelelő nagysága, másképpen szabjuk a bank jövőjét, ha 500 ezer ügyfele van, 1 millió ügyfele vagy 3-4 millió ügyfele van. Ebből a szempontból biztos, hogy a konkurencia fel fog pörögni. Minden bank majd nézi azt, hogy tud-e valamilyen akvizíción keresztül tovább nőni, illetve majd a konkurens bankok is elindulnak a három nagy bank ügyfelei iránt, mert bármiféle hibát az integrációban mindenképpen az összes többi bank is valószínűleg ki fog használni.

Milyen hatása lehet annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket, hogy december 31-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi év, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére?

Amikor elindult a koronavírus-válság a tavaly márciusban, a Nemzeti Banknak az első előírása és az elvárása az volt a ’19-es évre, amelyik egy nagyon sikeres év volt, hogy a bankok ne fizessenek osztalékot, ez tovább folytatódott2021-ben is. Nagyon fontos tudni, hogy a magyar bankszektor jelentős tőkepufferekkel rendelkezik, az MNB az Európai Központi Bank előírásainak megfelelően nagyon restriktív, ami mindenképpen üdvözlendő abból a szempontból, hogy ez jelentősen növeli a pénzügyi rendszer iránti bizalmat. Mi azért abban is reménykedünk, hogy a tulajdonosok is azért osztalékhoz juthatnak, ha nem is 2021-ben, de mindenképpen 2022-ben. Az MNB-nek az előírása tulajdonképpen csak az Európai Központi Bank elvárásainak felel meg, amit természetesen a bankok mindenképpen betartanak, mert ebben az időszakban sokkal fontosabb a pénzügyi szektornak a stabilitása, mint az, hogy most a tulajdonosok 3-6 vagy esetleg 9-12 hónap múlva is kapják csak meg az osztalékot. Mert ez az osztalék természetesen itt van és nem fog eltűnni.

A makrogazdaságban hogyan látja a második félévet, illetve a második félévben a kockázatokat?

Én talán még az optimistáknál is picit optimistább vagyok, szerintem ebben az évben a gazdasági növekedés már egy 7-essel is tud kezdődni. A gazdaságban is nagyon sok az egyszeri tétel, szerintem ebből lesznek még pozitív meglepetések. Jó sanszunk van arra, hogy már ez év végéig túllegyünk azon a szinten, mint ahogyan elindultunk a koronavírus-válságba. Az átoltottság is nagyon sokat segített, és abban reménykedünk, ha lesz is negyedik hullám, az messze nem fog olyan károkat okozni, mint amilyet okozott az első három.

A legfőbb kockázat a negyedik hullám lehet?

Igen. Én sokkal jobban félek az emberi reakcióktól, mint magától a koronavírustól, ott már azért többé-kevésbé tudjuk, hogy mi történik. Én csak abban reménykedem, hogy sok mindent megtanultunk az első három hullámból, hogy kell ezt kezelni, hogy kell ehhez hozzáállni, mennyire kell pánikolni és remélhetőleg sokkal józanabban, célratörőbb és pontosabb döntéseket tudunk hozni, mint az elején.

A Magyar Erste Bank hogyan teljesít az Erste nemzetközi vállalatcsoportjában méretarányos eredményesség szempontjából?

Méretarányosan a külföldi leánycégek tartoznak az eredményesebb cégek közé. Az Erste Bank mérlegösszege körülbelül 300 milliárd eurót tesz ki, ebből a magyarországi Erste 3,5-4 százalékos, viszont ami az eredményt illeti, sokkal nagyobb mértékben járulunk hozzá. Azért 2011-2012-2013-ban mi hoztuk a feketelevest, és most valahogy igyekszünk ezt visszapótolni. Sőt, ami a növekedést illeti, mi voltunk az egyedüli bank a csoporton belül, ahol az utóbbi 3-4 évben több akvizíciót is végrehajtottunk, és reméljük, hogy így lesz a jövőben is.

Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A címlapról ajánljuk

Rusvai Miklós rendet vág

Kell-e méretni az emlékeztető vakcina előtt? Mire lehet következtetni az értékekből, ha méret...
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018