INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

koronavírus

müller viktor

vírus

kutatás

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Müller Viktor: versenyfutás van a testünkben a túlélésért

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Ez egy kicsi valószínűségű balszerencse – mondta Müller Viktor biológus arról, hogy az új koronavírus hogyan kerülhetett át állatról emberre. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy miként működnek a vírusok, hogy miért nem mindebkire veszélyes a koronavírus, és arról is, hogy mikor lehet ellenszere a fertőzésnek.

Mi a vírus?

A vírusok a legegyszerűbb biológiai organizmusok. Sok mindenre képesek, amire az élő szervezetek, tudják magukat sokszorosítani, evolúcióval változnak, alkalmazkodnak a környezeti feltételeikhez, de önmagukban nem mutatnak életjelenséget.

Hol van a vírus helye az élet bonyolultsági létráján?

Ezek a legegyszerűbb szerveződések, és az az igazság, hogy az evolúciós eredetüket és kapcsolataikat nagyon nehéz felderíteni, annyira szélsőségesen alkalmazkodtak ahhoz, amit most éppen csinálnak. De azt gyanítjuk, hogy az élet legeleje, kezdete óta velünk vannak.

Miből van a vírus?

A vírusok ugyanolyan anyagokból vannak, mint a valódi élőlények. A baktériumoktól kezdődően hívjuk valódi élőlényeknek az élőlényeket, tehát ők is fehérjéből vannak, az örökítőanyaguk nukleinsav, általában azokat az építőelemeket használják, amiket az élőlények is, annál is inkább, mert valódi élőlényeket, sejteket használnak fel arra, hogy saját magukat sokszorosítsák.

Hogyan áll elő egy vírus? A semmiből egyszer csak keletkezik?

Korábban ez a fajta koronavírus nem létezett, nem volt emberekben. Nyilvánvalóan valahonnan jött, egy másik gazdafaj, ebben az esetben egy állat, denevér vagy más emlős vírusa módosult úgy, hogy embert tud most már fertőzni. Ez a mostani járvány már emberről emberre terjed, tehát erős a gyanú, hogy ez a változat már alkalmazkodott az emberben való terjedéshez. Ez egy új vírusfajtának a kialakulása. Ennél sokkal nehezebb kérdés, hogy általában honnan jöttek a vírusok és erre többféle elképzelés van. Szerintem azt mondhatjuk több-kevesebb bizonyossággal, hogy a legelső élőlényekkel már együtt voltak vírusszerű lények, és fertőzték őket.

A vírus mindig valami bajt csinál?

Nem feltétlenül. Nagyon sok vírusfertőzés teljesen ártalmatlan, tünetmentes. Ezt most kezdjük megérteni és felfedezni, hiszen először azokat ismertük föl, amik betegséget, bajt okoznak.

Hogyan lehet egy vírust felismerni? Az nagyon másképp néz ki az eszköz a mikroszkóp alatt, mint, mondjuk, egy baktérium?

A vírusok túlnyomó többségéhez már elektronmikroszkóp kell. A baktériumhoz képest több nagyságrenddel kisebb jellemzően, de már a határ kezd elmosódni. Ismerünk olyan pici baktériumokat, amelyek kisebbek, mint a legnagyobb ismert vírus. Ismerünk óriásvírusnak nevezett vírusokat is. Ezek nem emberből kerültek elő, hanem amőbákon élnek meg tengeri üledékekben fertőznek egyszerű szervezeteket.

Tudom, hogy nehéz az ember által érthető fogalmakkal leírni egy nálánál sokkal kisebb organizmus életét, de mit csinál egy vírus? Mozog? Úszik? Utazik? Röpül?

Sejten kívül általában teljesen passzívak, így kell eljutniuk egyik sejtből a másikba. Ez lehet levegőben, lehet folyadékban, lehet egy rovar terjesztésével. Sejten belül a vírus általában nem is abban a formában él, ahogy a mikroszkopikus képeken elképzeljük. Ha beolvad a sejtbe, akkor általában szétszerelődik, külön működnek az egyes fehérjéi. Némelyik vírus komplikáltabb struktúrákat szerel össze a sejtben, ahol sokszorozódik. Egyes komponenseik mozognak, fölhasználják a sejten belüli útvonalakat, amiket a sejt használ arra, hogy egyes komponenseit juttassa el egyik pontról a másikra, tehát itt ilyen értelemben van mozgás. De a vírus, ami elhagyta a sejtet, már csak passzívan utazik.

Azt a kifejezést használta, hogy szétszerel. Mivel? Mivel áll neki szétszerelni?

Mondok egy példát, ami közel áll hozzám. HIV-fertőzéssel foglalkozom behatóbban. Itt úgy néz ki a vírus, hogy amikor a vérben van a vírusrészecske, akkor egy olyan burok borítja, amit abból a sejtből lopott el, ahol ő képződött. Tehát ez nagyon hasonlít ahhoz, mint a mi sejtjeink sejthártyája.

Fölvett egy kabátot magára, hogy jobban tudjon utazni?

Mondhatjuk ezt, igen. Amikor érintkezik a sejttel, amit megfertőz, a sejt felszínén vannak olyan molekulák, amelyek valamilyen szempontból fontosak ennek a sejtnek, jeleket tud ezáltal fogni. Mindegyik vírus alkalmazkodott ahhoz, hogy valamelyik ilyen sejtfelszíni molekulát föl tudja ismerni.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: A 2019-nCov humán koronavírus ultrastrukturális morfológiája (CDC/Alissa Eckert, MS; Dan Higgins, MAM / Centers for Disease Control and Prevention's Public Health Image Library)
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018