Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Electric car lithium battery pack and power connections
Nyitókép: Prapass Pulsub/Getty Images

Kína közeledik Oroszországhoz, de közben lelkesen üzletel Ukrajnával - adatok

Ötödével nőtt az Ukrajna és Kína közötti kereskedelmi forgalom májussal bezárólag.

A Kína és Ukrajna közötti kereskedelmi forgalom 20,1 százalékkal, 3,8 milliárd dollárra nőtt a május végével záródott idei első öt hónapban éves összevetésben - közölte a kínai vámhivatal kedden.

A vizsgált időszakban a Kínából Ukrajnába irányuló export 47,5 százalékkal, 1,4 milliárd dollárra ugrott.

Ukrajna elsősorban mezőgazdasági termékeket szállított Kínába, így például kukoricát, napraforgó- és repceolajat, továbbá árpát. Kína különösen fogyasztási cikkeket, sok más mellett elektromos járműveket, lítium akkumulátorokat, gumiabroncsokat buszokhoz, teherautókhoz és személygépkocsikhoz, valamint okostelefonokat és televíziókészülékeket exportált Ukrajnába.

A kínai vámhatóság adatai szerint 2022-ben a kínai-ukrán kereskedelemi forgalom 60 százalékkal, 7,65 milliárd dollárra esett, 2023-ban további 10,8 százalékkal 6,81 milliárd dollárra csökkent.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×