eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Csehország és Szlovákia 30 éve: északi szomszédunk mindig "követő" ország lesz

Csehország onnan indult 1993-ban, hogy Csehszlovákiáról leváltak a kevésbé iparosodott tartományok, de Szlovákia profitál abból, amilyen integráltan a két ország munkaerőpiaca működik – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Harminc éve szűnt meg Csehszlovákia, 1993. január elsején létrejött Csehország és Szlovákia, és ez a két ország azóta együttműködve, ugyanakkor jelentősen eltérő ütemben fejlődik – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány évfordulós elemzésében.

"Annak idején, amikor Csehszlovákia két részre oszlott, már nagyban konzerválódott az a struktúra, ami a monarchia idején, évtizedekkel, évszázadokkal korábban kialakult. Csehország mindig iparosodottabb volt, beszállítója volt az örökös tartományoknak, Németországnak, magasabb hozzáadott értékű bázisa volt Csehszlovákiának. A mai Szlovákiában is voltak ennek jegyei, elemei, de összességében nem volt túlzó az a '90-es évek közepén sokszor emlegetett megállapítás, hogy a két ország létrejöttével a cseheknél maradt az ipar, Szlovákiában pedig a kiegészítő ágazatok. Voltaképpen Csehszlovákiáról a kevésbé iparosodott szlovák tartományok váltak le" – vont mérleget az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az elemzés szerzője

A vezető kutató szerint ez a mintázat magyarázza a mai fejlettségben látható különbségeket is; a maga útján Csehország még tovább is tudott lépni, Szlovákiában pedig az ipar továbbra is kevésbé mozgatja a mutatókat.

Az egy főre eső GDP-ben Csehország úgyszintén mindig előrébb járt Szlovákiánál, a 2021-es adat szerint

  • Csehországban 26 800 dollár
  • Szlovákiában 21 000 dollár

"Nagyon érdekes adat az a várakozásokban, hogy többé már nem feltétlenül fog együtt mozogni a két ország GDP-je, ugyanis folytatódik az eddigi tendencia: a cseh GDP-növekedés gyorsabb lesz, mint a szlovák" – mondta Pásztor Szabolcs.

Divergencia következik szerinte be,

Csehország ütemesebben fog fejlődni,

mint Szlovákia, és ennek fundamentális okai vannak:

  • cseh ipari centrumokban jelentős számban szlovák vendégmunkások dolgoznak
  • Csehországnak centrális szerepe van
  • Szlovákiának a kiáramlás miatt nincs akkora munkaerő-tartaléka
  • Szlovákia jobban idősödik
  • a szlovákiai munkaerő kevésbé szakképzett

A két ország szerinte kimondottan jó példa arra, hogyan működhet együtt két szomszédos ország munkaerőpiaca.

"Ez az együttműködés elvezethet arra, hogy Szlovákia is tud fejlődni Csehország fejlődésével, ha nem is olyan mértékben, és Szlovákia is fel fog tudni zárkózni az EU-s életszínvonalhoz, de Szlovákia mindig követő ország lesz" – vélekedett Pásztor Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×