Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Nyitókép: Pixabay.com

Csehország és Szlovákia 30 éve: északi szomszédunk mindig "követő" ország lesz

Csehország onnan indult 1993-ban, hogy Csehszlovákiáról leváltak a kevésbé iparosodott tartományok, de Szlovákia profitál abból, amilyen integráltan a két ország munkaerőpiaca működik – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója.

Harminc éve szűnt meg Csehszlovákia, 1993. január elsején létrejött Csehország és Szlovákia, és ez a két ország azóta együttműködve, ugyanakkor jelentősen eltérő ütemben fejlődik – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány évfordulós elemzésében.

"Annak idején, amikor Csehszlovákia két részre oszlott, már nagyban konzerválódott az a struktúra, ami a monarchia idején, évtizedekkel, évszázadokkal korábban kialakult. Csehország mindig iparosodottabb volt, beszállítója volt az örökös tartományoknak, Németországnak, magasabb hozzáadott értékű bázisa volt Csehszlovákiának. A mai Szlovákiában is voltak ennek jegyei, elemei, de összességében nem volt túlzó az a '90-es évek közepén sokszor emlegetett megállapítás, hogy a két ország létrejöttével a cseheknél maradt az ipar, Szlovákiában pedig a kiegészítő ágazatok. Voltaképpen Csehszlovákiáról a kevésbé iparosodott szlovák tartományok váltak le" – vont mérleget az InfoRádióban Pásztor Szabolcs, az elemzés szerzője

A vezető kutató szerint ez a mintázat magyarázza a mai fejlettségben látható különbségeket is; a maga útján Csehország még tovább is tudott lépni, Szlovákiában pedig az ipar továbbra is kevésbé mozgatja a mutatókat.

Az egy főre eső GDP-ben Csehország úgyszintén mindig előrébb járt Szlovákiánál, a 2021-es adat szerint

  • Csehországban 26 800 dollár
  • Szlovákiában 21 000 dollár

"Nagyon érdekes adat az a várakozásokban, hogy többé már nem feltétlenül fog együtt mozogni a két ország GDP-je, ugyanis folytatódik az eddigi tendencia: a cseh GDP-növekedés gyorsabb lesz, mint a szlovák" – mondta Pásztor Szabolcs.

Divergencia következik szerinte be,

Csehország ütemesebben fog fejlődni,

mint Szlovákia, és ennek fundamentális okai vannak:

  • cseh ipari centrumokban jelentős számban szlovák vendégmunkások dolgoznak
  • Csehországnak centrális szerepe van
  • Szlovákiának a kiáramlás miatt nincs akkora munkaerő-tartaléka
  • Szlovákia jobban idősödik
  • a szlovákiai munkaerő kevésbé szakképzett

A két ország szerinte kimondottan jó példa arra, hogyan működhet együtt két szomszédos ország munkaerőpiaca.

"Ez az együttműködés elvezethet arra, hogy Szlovákia is tud fejlődni Csehország fejlődésével, ha nem is olyan mértékben, és Szlovákia is fel fog tudni zárkózni az EU-s életszínvonalhoz, de Szlovákia mindig követő ország lesz" – vélekedett Pásztor Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×