eur:
414.33
usd:
397.75
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

MNB: változó széljárás mellett is elkötelezetten az inflációs cél mellett

A jegybanki hitelesség és a jelenlegi magas inflációs környezet összefüggéséről ír vendégcikkében az MNB két munkatársa. Felcser Dániel és Balogh András kilenc pontban foglalta össze a legfontosabb tényezőket.

Az inflációs célkövető jegybankok világos mandátummal rendelkeznek: céljuk az árstabilitás megteremtése és fenntartása. Ez a cél viharos időben is biztos irányt mutat a jegybankok számára. A cél nem változik, a célhoz vezető út viszont az aktuális kihívásoktól függően más és más: míg az alacsony infláció időszakában a jegybankok az infláció célra emelésén fáradoztak, napjainkban a gyorsan emelkedő infláció leszorítása a fő feladat, a másodkörös inflációs hatások megakadályozásán, illetve az inflációs várakozások célon való horgonyzásán keresztül. A következőkben néhány fontos tényezőre hívjuk fel röviden a figyelmet a jegybanki hitelesség kapcsán.

1. A jegybanki hitelesség mércéje az inflációs cél elérése. Így tehát, ha a jegybanki hitelességről beszélünk magyar viszonylatban, valójában egy kérdésre kell választ adnunk: az MNB elérte-e célját? A magyar jegybank mindent megtesz a jelenlegi, világszinten magas inflációs környezetben az árstabilitás megteremtéséért. Az MNB elszántságát jól mutatja, hatékonyságát pedig megalapozza az elmúlt években az inflációs célkövetés terén nyújtott kimagasló teljesítménye. A jegybank a 2017 eleje és 2020 vége között eltelt 48 hónapból 44 hónapon át az inflációt a jegybanki cél körül kialakított toleranciasávban tartotta, miközben a hazai infláció átlaga éppen 3,0 százalék volt. A jegybank inflációs célja tehát tartósan teljesült.

2. Az elsődleges, árstabilitási mandátum tartós teljesítése lehetővé tette, hogy a magyar jegybank célzott programjaival az inflációs cél veszélyeztetése nélkül támogassa a gazdasági felzárkózást. Ezalatt az idő alatt az inflációs cél nem került veszélybe, az alacsony kamatkörnyezet általánosan kedvező finanszírozási kondíciókat biztosított a gazdaságban. Az MNB tehát amellett, hogy kimagaslóan teljesített az alacsony infláció időszakában is az árstabilitás terén, képes volt a reálgazdasági növekedést is célzottan, innovatív eszközökkel hatékonyan támogatni.

3. 2021 első felében azonban változott a széljárás, amihez minden jegybanknak előbb-utóbb alkalmazkodnia kellett. A célok nem változtak, a célelérés módja azonban igen. Az inflációs kilátások emelkedése a monetáris szigorítás megkezdését vetítette előre. Az MNB nem késlekedett: proaktív módon, az elsők között jelezte kommunikációjában a tartósan emelkedő infláció veszélyét, majd az Európai Unióban elsőként kezdte meg intenzív kamatemelési ciklusát 2021 júniusában. Az MNB bő egy év alatt a régióban a legtöbbször, összesen 15 alkalommal emelte az alapkamatot, ráadásul a legnagyobb mértékben, összesen 1015 bázisponttal. Emellett a kamatemelési ciklussal párhuzamosan az MNB 2021 végére lezárta válságkezelő programjait is.

4. Innovációra a szigorítás során is szükség volt. A nemzetközi áru- és pénzpiaci bizonytalanság 2021 őszén turbulenciát okozott. Fennállt a kockázata, hogy az ebből fakadó rövidtávú hatások a hazai emelkedő inflációs környezetben másodkörös hatásokat eredményezve beépülnek az inflációs várakozásokba. Ezen rövidtávú hatások rugalmas és gyors választ igényeltek a jegybank részéről. Az MNB egyhetes betéti eszköze a heti tendereken keresztül lehetőséget biztosított erre, így az egyhetes betéti kamat az alapkamat fölé emelkedett. A turbulens piaci környezetben az eszköz jó választás volt, ugyanakkor a jegybank már a kezdetektől jelezte, hogy az alapkamat a kamatemelési ciklus során a jövőben ismét összezár majd az egyhetes betéti kamattal.

5. 2022-ben az orosz–ukrán háború kitörése tovább fokozta az inflációs kockázatokat, amire válaszul az MNB folytatta a kamatemelési ciklust, és mind az egyhetes betéti kamat, mind az alapkamat tovább emelkedett. Az elmúlt negyedév során az inflációs kockázatok tovább nőttek, miközben a bizonytalanság a nemzetközi pénzügyi piacokon tartóssá vált, így júniusban a jegybank végrehajtotta a két kamat összezárását, jelezve, hogy előretekintve a két kamat együtt emelkedik tovább. Az egyhetes betéti eszköz kamata indokolt esetben továbbra is emelkedhet a heti tenderek keretében, de az alapkamat leköveti az egyhetes kamat alakulását. Júniusi döntése során az MNB azt is jelezte, hogy a monetáris transzmisszió erősítése érdekében kiterjeszti devizalikviditást nyújtó swapeszközét, és készen áll negyedévközi aktív swappiaci jelenlétre is. Ezzel összhangban a jegybank július 8-án megtartotta első, negyedévközi devizalikviditást nyújtó swaptenderét, amit napi rendszerességgel folytat. A lépés célja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon – ezek között is kiemelten a swappiacon – és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.

6. Az MNB nem áll meg, a kamatemelési ciklus folytatódik. A jegybank elkötelezett az árstabilitás megteremtése mellett: a hazai monetáris politikának egyetlen küzdelmet kell megvívnia, és ez az infláció ellen zajlik. A magas infláció ellen azonban elhúzódó harcra kell felkészülni, nincsenek gyors megoldások. A legfontosabb feladat a másodkörös inflációs hatások elkerülése és egyben a várakozások inflációs célon való horgonyzása. Ehhez folytatni kell a határozott monetáris szigorítást legalább addig, ameddig az inflációs fordulat nem körvonalazódik.

7. Az MNB célja változatlanul az inflációs cél elérése és az elérés módja is világos: a sikerhez határozott, elszánt és elkötelezett monetáris szigorításra van szükség. A Monetáris Tanács hónapról hónapra értékeli az inflációs kilátásokat, illetve a piaci folyamatokat, és dönt az újabb kamatemelések mértékéről. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

8. A magyar jegybank hiteles és határozott elköteleződése tükröződik a nemzetközi elemzői előrejelzésekben is. A Consensus Economics 2022. június végi széles körű, nemzetközi felmérése szerint, amely az MNB június végi 185 bázispontos alapkamat-emelése és az alapkamat, valamint az egyhetes betéti kamat összezárása előtt készült, a piaci elemzők 2023 utolsó negyedévében a régióban egyedül a magyar inflációt várták a jegybanki toleranciasávba. Ezzel szemben jövő év végén a cseh infláció 0,6, a román 2,3, a lengyel pedig 3,7 százalékponttal haladhatja meg az adott jegybank toleranciasávját a felmérés alapján. A júniusi Inflációs jelentés előrejelzése is összhangban áll az elemzői várakozásokkal: az MNB várakozásai alapján – többek között a proaktív monetáris politikai lépések következtében – az infláció 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.

9. Az MNB mandátumának megfelelően teljes mértékben elkötelezett az árstabilitás fenntartható elérése mellett. A jegybank eddig is következetesen kommunikálta lépéseit, és a megfelelő időben végre is hajtotta azokat. A célunk továbbra is világos, és bár még hosszú és nehéz út áll előttünk, az MNB továbbra is elkötelezetten halad a cél felé.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×