A kínai politikai elitben negyven éve konszenzus van arról, hogy a rendszer stabilitását a gazdasági növekedés tudja garantálni, ehhez azonban békés politikai környezet kell – mondta az orosz–ukrán háború lehetséges következményeiről tartott online kerekasztal beszélgetésén Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
"A kínaiak nagyon szeretnek kereskedni, befektetni, építeni: ez az a terület, ahol ők növekedni tudnak, fejlődni tudnak és befolyást tudnak építeni, ehhez viszont békés környezet kell. Nekik ez a háború nem igazán jön jól" – mondta a szakértő. Az orosz–ukrán háború időzítése sem túl jó a kínai vezetés számára: ősszel pártkongresszus lesz Kínában, az egész Kínai Kommunista Párt forrong, most zajlanak azok a hatalmi harcok, amelyek a következő évtizedek hatalmi leosztását meghatározzák. Jobb lenne Hszi Csin-pingnek és az egész vezetésnek, ha most nyugalom lenne.
Kína ráadásul szembesül azzal a dilemmával, hogy a szuverenitás elvének tiszteletben tartása mellett meg kellene őriznie a jó kínai–orosz és a jó kínai–nyugati gazdasági kapcsolatait is.
"Ezt a hármat nem nagyon tudják egyeztetni, mert ellentmondanak egymásnak, úgyhogy leginkább lavíroznak, meg úgy tesznek, mintha nem történne semmi. Ha az ember kinyit egy kínai internetes hírportált, akkor nem nagyon értesül arról, hogy Ukrajnába valami történt. Nem titkolják, valahol lent, a mínuszos hírek között megjelenik, hogy emelkedni fog a búza ára, mert az ukránok kiesnek a világpiacról, de nem nagyon törődnek vele" – mondta el Salát Gergely.
A szakértő szerint hosszú távon Kína stratégiai választás előtt áll, ráadásul nem is biztos, hogy ők tudnak választani.
"A következő évek legnagyobb választása a nyugati világ részéről az lesz, hogy
megpróbálja-e Kínát és Oroszországot szétválasztani,
vagy összenyomja őket, a kínaiak számára pedig, hogy összenyomódnak-e Oroszországgal, vagy megpróbálják magukat picit leválasztani róla. Az egész biztos, hogy lavírozni fognak" – mondta el.
Salát Gergely szerint Kína kezére játszik, hogy az ukrán–orosz konfliktus messze van tőlük, nem érinti őket, másrészt az oroszok az ölükbe fognak hullani és valószínűleg annyiért fogják nekik adni a gázt meg az olajat, amennyit a kínaiak hajlandók fizetni érte. Egy eleve aszimmetrikus orosz–kínai kapcsolat még nagyobb kiszolgáltatottságot jelent az oroszok számára Kína felé: a világ is inkább figyel most Oroszországra, mint Kínára, amiből Peking egy kicsit nagyobb mozgásteret nyerve még jól is kijöhet.
