eur:
394.16
usd:
365.27
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Szijjártó Péter: sikertörténet a keleti nyitás

Egyértelműen gazdasági sikertörténetnek számít a keleti nyitás stratégiája, amelynek következtében tíz év alatt 28 százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom Magyarország és a tőle keletre fekvő államok között - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító Hanon Systems beruházásavatóján kiemelte, hogy vállalatnak a világ 21 országában 51 gyára van, ezért keményen meg kellett küzdeni a pécsi beruházásért. A csaknem 11,5 milliárd forintos, zöldmezős beruházáshoz az állam mintegy 2,5 milliárd forint támogatást nyújt, amitől további munkahelyek teremtése várható. "A Hanon Systems fejlesztése megteremti annak a lehetőségét, hogy a jelenleg is több mint háromszáz fős létszámot a vállalat tovább növelje Pécsett, hiszen 20 ezer négyzetméternyi új gyártóterület jön létre" - fogalmazott a miniszter.

Beszédében kiemelte, hogy a koronavírus-járvány nyomán kialakuló, új világgazdasági korszakban számos tekintetben a Kelet dominanciája érvényesül, így van ez több meghatározó, forradalmian modernizálódó ágazatában is. Példaként hozta fel, hogy míg 2007-ben a globális beruházások 81 százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak 17 százalékát keletiből, 2018-ra ez az arány kiegyenlítődött, a tavalyi "fekete évben" pedig teljesen megfordult: a Kelet részesedése 70 százalékosra nőtt, a Nyugaté 29 százalékosra csökkent.

Magyarországon 2019-ben Dél-Korea, 2020-ban Kína volt a legnagyobb beruházó, és egyelőre idén is Dél-Korea áll nyerésre. Tavaly az összes magyarországi beruházás 48 százaléka keleti országokból érkezett - tette hozzá a miniszter.

Továbbá hangsúlyozta, hogy

a rendelkezésre álló pénzügyi források tekintetében a keleti világ felzárkózott, s eközben a technológiai lemaradását is ledolgozta.

Mint közölte, a modern autóipari korszak legnagyobb vállalatai mára döntő mértékben keletiek. Ezek pedig folyamatosan termelési kapacitásokat hoznak létre Európában, amelyekért a kontinens legnagyobb országai is versenyeznek.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország és Dél-Korea gazdasági és politikai együttműködése mindig is a kölcsönös tiszteleten alapult, és a kapcsolatrendszer sok hasznot hozott mindkét félnek. Aláhúzta: tavaly, amikor több mint 5 százalékkal esett vissza a világkereskedelem volumene, a kétoldalú kereskedelmi forgalom 28 százalékkal nőtt, az idei első félévben pedig 25 százalékkal.

A most átadott beruházást a sikertörténet újabb fejezetének nevezte, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) idei növekedése elérhesse az 5,5 százalékot, és az állam ekkor visszafizesse a gyermeket nevelő családoknak a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadójukat.

A tárcavezető végezetül elmondta, Magyarország a 15. legnagyobb exportőr a világon az autóipari klímaberendezések terén, az ország autóipara pedig az idei év első hét hónapjában 25 százalékkal növelte a teljesítményét. Az ágazat termelési értéke így már meghaladja az 5800 milliárd forintot, és idén először átlépheti az évi 10 milliárd forintot is.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×