eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pixabay

Ez aztán az igazán nagymosás: 2000 milliárd dollárnyi piszkos pénz

Több mint kétezer olyan jelentés szivárgott ki a nemzetközi médiában, melyben bankok ügyfeleik potenciális pénzmosási tevékenységeiről számolnak be az egyik amerikai pénzügyi felügyeleti szervnek, a Fincennek.

A papírokból kiderül, hogy nagy, nemzetközi amerikai és brit bankok mostak pénzt a táliboknak, ex-szovjet oligarcháknak, drogcsempészeknek, piramisjátékosoknak, Észak-Koreának és Iránnak, a bankokon keresztül átfolyt, potenciálisan korrupcióhoz köthető összeg a jelentések szerint mintegy 2000 milliárd dollár, de valójában ez mindössze töredéke lehet a tényleges összegnek – írja a Portfolio.

A dokumentumokat a Buzzfeednek szivárogtatták ki, és a jelentésből kiderül, hogy a Fincen általában nem kötelezi azonnal arra a gyanús pénzmosási tevékenységet folytató ügyfél bankját, hogy állítsa le ezt a tevékenységet. Ha netán mégis eljut egy ügy addig, hogy megbüntetnek egy ügyfelet vagy bankot pénzmosás miatt, a bankok sok esetben tovább folytatják pénzmosást, a Buzzfeed meg is nevezte többek közt JPMorgan Chase-t, HSBC-t, a Standard Charteredet, a Deutsche Bankot és a Bank of New York Mellont.

Évente mintegy kétmillió pénzmosási jelentést (SAR) küldenek a bankok a Fincennek, a mostani jelentésekben megjelölt teljes összeg pedig mintegy 2000 milliárd dollár. Mivel a teljes jelentésszám töredéke került csak nyilvánosságra, félő, hogy ez csak a jéghegy csúcsa.

A jelentések között van néhány igen érdekes is:

  • A brit Standard Chartered pénzt mozgatott a dubaji központú Al Zarooni Exchange nevű vállalat megbízásából, melyről később kiderült, hogy a tálibok egyik pénzmosodája.
  • A brit-kínai HSBC hongkongi ágán egy WCM777 nevű vállalathoz köthető dollármilliók folytak át, a cégről kiderült, hogy piramisjáték. Az HSBC még azután is mintegy 15 millió dollárnyi tranzakciót bonyolított le a WCM777 megbízásából, hogy három amerikai államban állították le a hatóságok a piramisjátékot és széles körben figyelmeztették a lakosságot, hogy ez egy piramisjáték.
  • Viktor Krapunov a legnagyobb kazah város és volt főváros, Almati polgármestere volt, korrupció miatt az Interpol elfogatóparancsot adott ki ellene, a politikus pedig Svájcba menekült. Krapunov családját bízta meg azzal, hogy mossák tisztára a korrupcióból származó pénzt, ebben pedig akarva-akaratlanul segédkeztek a legnagyobb amerikai bankok is, mint a Bank of America, a Citi, a JP Morgan, valamint az American Express kártyatársaság is.
  • Vlagyimir Putyin egyik oligarcháját, Arkadij Rotenberget 2014-ben szankcionálta az EU és az Egyesült Államok; a milliárdos a brit Barclayson keresztül egészen 2016-ig mosott pénzt kirakatcégeken keresztül.
  • A 2000 milliárd dollárnyi gyanús tranzakció több mint felét Deutsche Banknál jelentették. 1999 és 2017 közt mintegy 1300 milliárd dollárnyi, potenciálisan pénzmosáshoz köthető összeg ment át a legnagyobb német bankon.
  • 2011 és 2012 közt egy Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cég, a Gunes General Trading mintegy 142 millió dollárnyi összeget mosott tisztára Iránnak, melyre már ekkor is amerikai szankciók voltak érvényben. Az Emírségek jegybankját épp a Standard Chartered figyelmeztette, hogy baj van, de az UAE jegybankja évekig nem csinált semmit; 2014-ig tartott, mire a céget felszámolták.

Néhány nappal a kiszivárgott jelentésekről szóló cikkek megjelenése előtt bejelentette a Fincen, hogy a mostani pénzmosás-kiszűrési rendszer nem elég hatékony és jelentős, átfogó átalakításokba kezdenek. A jelentések kiszivárgását a Fincen veszélyesnek nevezte, mert hátráltatja a jelenleg folyamatban lévő nyomozásokat és veszélyezteti a jelentéseket benyújtók személyi biztonságát.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×