eur:
396.52
usd:
370.39
bux:
71492.81
2024. június 28. péntek Irén, Levente
A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ezt gondolják a gyerekek az internethasználatról

A fiatalok közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy túl sokat tartózkodik a virtuális térben - ismertette az InfoRádióban Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista egy, a karantén alatt készített felmérés eredményét. 

A fiatalok 39,5 százaléka érzi úgy, hogy a kelleténél több időt tölt internetezéssel, és minden második úgy, hogy annyit netezhet, amennyit szeretne, szülői jóváhagyással - közölte az InfoRádióban Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista a Magyar Telekom és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2020. április és május között végzett reprezentatív felmérését.

Mint mondta, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek hogyan látják a saját netezési szokásaikat, és nem arra, mennyi a ténylegesen ezzel töltött idő.

"Az, hogy a gyerekek több mint harmada gondolja úgy saját magáról, hogy az optimálisnál több időt tölt internetezéssel, nagyban összecseng a szülők érzésével.

Ez mindenképpen biztató, mert azt jelenti, hogy ez olyan téma, amiről elkezdhetünk beszélgetni"

- jegyezte meg Gyurkó Szilvia.

A tavaszi karanténidőszak alatt elvégzett felmérésbe 13-17 éves fiatalokat vontak be, főként a közösségi médiában toborozva a résztvevőket.

Bár azzal a szervezők is tisztában voltak, hogy különféle trükkökkel ennél fiatalabbak is regisztrálnak a közösségi médiában, mivel azonban hivatalosan csak 13 éves kortól tehetnék ezt meg, ezért igyekeztek úgy szűrni a résztvevők életkora szerint, hogy ennek meg is feleljenek a válaszadók. Arra is nagyon ügyeltek a kutatási minta kialakítása során, hogy a fiúk és a lányok aránya közel azonos legyen. Emellett arra is figyelemmel voltak, hogy ne legyen Budapest-túlsúlyos az eredmény, és hogy a valóságnak megfelelően reprezentálja a vidéki városokban, falvakban élő gyerekek véleményét is.

"Épp ezért

valójában többen töltötték ki a kérdőívet, mint ami bekerült a végleges kutatási mintába, mert azt szerettük volna, ha nemenként és lakóhely szerint reprezentatív legyen

- jegyezte meg Gyurkó Szilvia.

A kérdőív elsősorban a gyerekek digitális oktatással, és a karanténidőszak alatti internethasználati szokásaikkal kapcsolatos tapasztalataira volt kíváncsi.

"Általánosságban is kíváncsiak voltunk, hogy mit csinálnak az interneten, mit gondolnak arról, hogy a szüleik mit tudnak az ő internetezési szokásaikról, és hogy milyen változást látnának szívesen azért, hogy nagyobb biztonságban érezzék magukat az interneten, illetve azért, hogy az online tér lehetőségeit jobban kihasználhassák" - mondta Gyurkó Szilvia.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

Testvérnép a cseh és a szlovák, a kormányok között még sincs béke

„El kell telnie még egy kis időnek a kormányközi tárgyalások újraindításához” – jelentette ki Peter Pellegrini szlovák államfő, miután Prágában fogadta őt Petr Pavel cseh köztársasági elnök. Egyetértettek abban, hogy az eltérő vélemények egyes konkrét ügyekben nem ronthatják magát a cseh-szlovák viszonyt. Peter Pellegrini megjegyezte, hogy Szlovákia növelte lőszergyártási kapacitásait, és ezzel hozzájárul a lőszerszállítással kapcsolatos cseh kezdeményezés sikeréhez.

Orbán Viktor: ez egy pimaszság az európai választókkal szemben

A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt a miniszterelnök az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.28. péntek, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Konszenzus nélkül, de megválasztották az EU új vezetőit

Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök voltak csak különutasok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×