eur:
394.92
usd:
363.2
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, mivel gyűlik meg leginkább a vállalatok baja

Az előző felmérés óta eltelt két évben a cégek 47 százaléka tapasztalt csalást, ami 20 éve a második legrosszabb eredmény.

Az elmúlt két évben minden kontinensen nőtt a vállalatok által tapasztalt bűncselekmények száma, de ezen belül is elsősorban az ügyfeleik által elkövetett csalásoké emelkedett jelentősen: amíg 2018-ban ez 29 százalék volt, addig mostanra 35 százalékra nőtt - derült ki a PwC tanácsadócég globális gazdasági bűnözésről készített kétévenkénti felmérésének aktuális kiadásából. A felmérésnél az ügyfél által elkövetett csalást egy vállalat ellen annak termékeinek, szolgáltatásainak ügyfelek vagy mások által történő jogtalan felhasználása, vagy a velük kapcsolatos megtévesztő gyakorlat (például jelzálogcsalás, hitelkártya-csalás) révén elkövetett csalásként határozták meg.

Az ügyfelek által elkövetett csalások aránya leginkább a Közel-Keleten (36 százalékról 47-re) és Észak-Amerikában (32 százalékról 41-re) emelkedett, de Afrikából is 42 százalékos, Ázsia csendes-óceáni térségéből 31 százalékos, Európából 33 százalékos, Latin-Amerikából pedig szintén 33 százalékos arányt jelentettek.

A felmérés további lesújtó eredménye, hogy a vállalatok 47 százaléka tapasztalt csalást az elmúlt két évben. Ez pedig 20 éve a második legrosszabb eredmény a PwC szerint. A válaszadók szerint

az ügyfelek, a hackerek és a vállalkozók/beszállítók voltak felelősek az összes incidens 39 százalékáért.

Minden ötödik válaszadó a vállalkozókat/beszállítókat jelölte meg a legnagyobb fennakadást okozó külső csalás forrásaként. Az elmúlt két évben csalást tapasztaló válaszadók 13 százaléka számolt be arról, hogy több mint 50 millió dollár veszteséget szenvedtek el emiatt. Egyébként a trösztellenes szabályok megsértése, a bennfentes kereskedelem, az adócsalás, a pénzmosás, valamint a vesztegetés és a korrupció a közvetlen veszteségek tekintetében az öt legköltségesebb csalásfajta közé tartozik, amelyeket esetenként súlyosbít a helyreállítás jelentős költsége is.

Mindez már csak azért is kiábrándító, mert a kutatáshoz 99 országból több mint 5 000 választ elemeztek, és a felmérés azokról a vállalatokról számol be, amelyeknél az elmúlt két évben átlagosan hat incidens fordult elő. A kiberbűnözés a három „legkellemetlenebb” bűncselekménytípus egyike, amely a felmérésben szereplő szinte összes iparágat érinti: a pénzügyi szolgáltatások ágazatból a cégek 15, a gyártó- és autóiparból is 15, a technológia, média és távközlés szektorból 20, a fogyasztói piacok területén tevékenykedők 16 százaléka számolt be incidensről, míg a kormányzati és közszféra 17, az egészségügy pedig 16 százalékos arányt jelentett.

A jelentés amellett, hogy áttekinti a fenyegetéseket, a csalások költségeit, kitér arra is, hogy a vállalatoknak mit kell tenniük a hatékonyabb megelőzés érdekében. Azt találták, hogy

a csalásokat leghatékonyabban a célzott erőforrások, a megbízható folyamatok kialakításával, a dolgozók készségfejlesztésével és a technológia együttes alkalmazásával lehet kivédeni.

„A probléma gyökerének megtalálása kulcsfontosságú, függetlenül attól, hogy ezt a technológián keresztül, új folyamatok, készségek és képzések bevezetésével vagy ezek kombinációjával érjük el. Ahogy a csalások is új területeken és eszközökkel valósulnak meg, ehhez kell igazítanunk a felderítési és megelőzési erőfeszítéseinket is, nem hagyatkozhatunk csupán a korábban hatékonyan működő módszerekre” – hangsúlyozta Peter Durojaiye, a PwC CEE régiójának Cybersecurity & Privacy igazgatója, és az EMEA térség Cyber Impact Center vezetője a cég közleménye szerint.

A szervezetek közel fele ellenőrzések bevezetésével és fokozásával reagált a bűnözésre, aminek 60 százalékuk szerint meg is lett a haszna.

A válaszadók közel fele azonban egyáltalán nem folytatott vizsgálatot.

Alig egyharmaduk jelentette vezető testületének a bűncselekményt, de azok közül, akik ezt megtették, 53 százalék javított a helyzetén.

A vállalatok egyre jelentősebb része, csaknem kétharmada kezd technológiai megoldásokat - mint a mesterséges intelligencia, vagy a gépi tanulás - bevezetni a csalás, a korrupció és más gazdasági bűncselekmények kivédésére. Ugyanakkor ez csak akkor lehet hatékony, ha amellett, hogy körültekintően és a probléma, illetve a vállalat sajátosságaihoz igazítva választják ki az alkalmazandó technológiát, gondoskodnak megfelelő képességű adatelemzőkről, és az elemzés folyamata is jól szabályozott. Ez utóbbi hiánya az, amiért a vállalatok gyakran nem látják a technológia értékét, hiszen nem a megfelelő eredményt kapják - mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország Cybersecurity & Privacy igazgatója. Szerinte a hatékonysághoz éppolyan fontos a kiberbiztonsági szempontok mellett a hatékony adatvédelem kialakítása is, mivel jellemzően szenzitív adatokról van szó, aminek nemcsak sértetlenségét és megfelelő rendelkezésre állását, hanem bizalmasságát is biztosítani kell. Utóbbi szempontok szempontok figyelmen kívül hagyása rendkívül megnehezíti a csalások megelőzősét segítő technológiai megoldások bevezetését és használatát.

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×