eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja tükröződik a Nasdaq értéktőzsde ablakán a New York-i Times Square-en 2020. március 24-én. Jelentős emelkedéssel nyitottak a New York-i tőzsde irányadó indexei, a kockázatvállalási hangulat sokat javult azokra a jelekre, hogy közel a megállapodás az amerikai kormányzat kétezer milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagjáról.
Nyitókép: MTI/EPA/Bryan R. Smith

Szakértők: az első pánik után már válogatnak a tőzsdei befektetők

A járvány okozta tőzsdei zuhanás 30-40 százalékosra tehető, majd volt némi korrekció. Az első tőzsdei eladási hullámban még nem, most azonban már válogatnak a befektetők a cégek között - mondta az InfoRádióban Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfolió-kezelője és Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő. Szó esett a befektetőik várható lépéseiről, a tőzsdei cégek közelgő közgyűlési időszakával kapcsolatos szabályokról, várakozásokról is.

Az esés az első szakaszban nagyon széles körű volt, arra utalt, hogy gyakorlatilag portfólióeladások voltak, mivel egyes szereplőknek szinte bármi áron pénzhez kellett jutniuk - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Cser Tamás, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfolió-kezelője Számításai szerint a februári csúcspontokról a márciusi mélypontokig az esés mértéke 35-40 százalék körül szóródott a világ tőzsdéin, legyen szó az Egyesült Államok vagy Nyugat-Európa tőkepiacairól.

A közép-európai börzéken hasonló mértékű esést tapasztaltak a hazai devizákban, euróban számítva picit még többet is, mert leértékelődtek ezen országok pénznemei.

A magyar piac teljesítménye az elmúlt hetekben árnyaltabban alakult a közép-európaiakénál - mondta Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő. Felidézte, hogy idén 46 ezer ponttal indult a BUX, most 32 ezer alatt van, tehát ez egy 31 százalékos esés. Ugyanakkor az OTP árfolyama 45 százalékot esett, és mivel ennek a súlya nagyon meghatározó a BUX-indexben, ezért jelentősen lehúzta azt. "Enélkül számítva a többi papír átlagos esése huszon-egynéhány százalék, ha pedig a Mol-t is kivesszük belőle - az olajcéget az elmúlt napokban is jelentősen sújtotta az olajár esése -, akkor

átlagosan 20 százalék a többi cég részvényeseinek árfolyamvesztesége"

- magyarázta a szakértő.

Cser Tamás szerint az első szakaszban a kevésbé érintett szektorok kevésbé estek, de nem volt nagy különbség az ágazatok között. Az elmúlt pár hétben azonban már megjelent a differenciálás, és azok a szektorok, amelyek a járvány alatt is működnek - mint a távközlés, a gyógyszer- vagy az élelmiszeripar -, és nincs visszaesés, illetve ahol a járvány lecsengése után újra tudnak majd indulni, akár felül is teljesíthetnek.

Az elmúlt hónap árváltozásaiban kevésbé látszott szerepet játszani az adott ország, vagy ágazat járványtól független makrogazdasági helyzete Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő szerint.

"Volt olyan befektető, aki mindent eladott amit csak tudott, illetve ágazatokra koncentráltak"

- idézte fel a történteket.

Ettől eltérő példaként a Wizz Air-t említette, amely a légiközlekedési ágazat többi tőzsdei vállalatától eltérően még viszonylag jól is teljesít a tőzsdén annak ellenére is, hogy mindössze a kapacitása 3 százalékával működik. Pedig a februárban még 45 forintos részvényára később 20 font alá esett, onnan kapaszkodott vissza mostanra 27 fontra. "Csak éppen jól el van eresztve készpénzzel, és emiatt a Norvegiannel, vagy más fapados légitársasággal szemben jobb a helyzete. Itt van ilyen, hogy azonos ágazaton belül is szelektálnak a befektetők" - jegyezte meg Korányi G. Tamás. Hozzátette:

alapvetően nem az egyes cégek pénzügyi helyzete a meghatározó.

Cser Tamás ezt azzal egészítette ki, hogy a közép-európai országok tőzsdei teljesítménye attól is függött, hogy milyen az adott ország nyugdíjrendszere, mennyire kezel sok pénz, és vannak-e beáramlásai. Amennyiben igen, akkor ez a nyugdíjrendszer képes a bevételeivel valamennyire támaszt nyújtani a helyi tőkepiacnak és valamennyire tompítani a sokkot. "Ha ez nincs, akkor jobban felerősödik a külföldi befektetők itteni befektetései likvidálásának hatása" - tette hozzá.

Ebből a szempontból pedig megoszlik a régió, mivel a legnagyobb magánnyugdíjpénztári vagyonnal és beáramlással a horvát és a román pénztárak bírnak, a reform előtt álló lengyel szektorba nincs jelentősebb bevétel, Magyarországon pedig jelentősen lecsökkent a nyugdíjpénztár szerepe. "A piacok teljesítményén látszik, hogy a lengyel és a magyar inkább a gyengébbek, a román és a horvát pedig az erősebbek között volt, és ebben fontos szerepe volt a pénztáraknak" - tette hozzá Cser Tamás.

"A magyar magánbefektetők, akik egyébként most lelkesen vásárolnak, nem tudják ellensúlyozni az intézmények eladását"

- jegyezte meg Korányi G. Tamás.

Cser Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az esést követően hogyan alakult a fölállás mértéke az egyes tőzsdéken. Ebben az összevetésben a magyar jóval gyengébben teljesít. "Jóval kisebb volt az emelkedés, mivel Magyarországon felülreprezentáltak a ciklikus szektorok, a Mol és az OTP a BUX-index 60-66 százalékát adja, és ezek a szektorok az esést inkább vezették, és ezeké nagyobb volt, mint a széles piacé. Az elmúlt pár hétben pedig ezek a szektorok és papírok kevésbé tudtak talpra állni, mint a biztonságosabbnak gondolt távközlési, élelmiszeripari vagy gyógyszeripari vállalatok" - tette hozzá Cser Tamás. Szavai szerint azokban a szektorokban, ahol a vírus láthatóan nagy gondot okoz, sokkal óvatosabbak a befektetők megvárni az esést, de azoknál a vállalatoknál, ahol a fundamentumokat nem érintette annyira mélyen, bátrabban megérkeztek a vevők a piacra.

Közgyűlések járvány idején

Bár volt egy kis bizonytalanság az április végére meghirdetett tőzsdei közgyűlések körül, ezt az április 11-én a 102/2020-as kormányrendelet megjelenése feloldotta, és azóta a helyzet egyértelmű: a nyilvános tőzsdei társaságok vezető testületeinek, ügyvezetésének, igazgatóságának a hatásköre a közgyűlések lebonyolítása olyan módon, hogy néhány kivétellel ami eddig közgyűlési döntési hatáskör volt, az az ügyvezetésébe kerül.

"Tehát nem tartanak közgyűléseket vészhelyzet idején, hanem az észszerű és felelős vállalatirányítás keretében felvetődő kérdésekben dönthet az ügyvezetés,

döntenie is kell, mert május 31-ig el kell fogadni a társaságok mérlegeit, és dönteni kell az osztalékról"

- mondta Korányi G. Tamás. Néhány cégnél már meg is hozták ezeket a döntéseket. Legfeljebb abban van vita, hogy a mérlegelfogadás, osztalékdöntésen túl milyen kérdésekben dönthet az ügyvezetés és miben nem. Példaként említette az igazgatóságnak adandó felmentvény megadását. (ez lényegében a gazdasági társaság tulajdonosainak formális írásbeli nyilatkozata arról, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét egy adott tárgyidőszakban a tulajdonosok számára rendelkezésre álló információk alapján, a tulajdonosok megítélése szerint megfelelően látta el. A szerk.)

"Van, ahol úgy értelmezik, hogy megadhatják saját maguknak a felmentvényt is, más társaság pedig egyértelműen úgy gondolja, hogy ez nem halaszthatatlan ügy, tehát majd a következő közgyűlésen a részvényesek összessége döntsön a felmentvényről.

Ne azok adják meg maguknak, akik érintettek ebben"

- tette hozzá a szakértő.

Mivel egyelőre nem látjuk pontosan, hogy meddig tart a járvány, és mikor lesz vége a járvány miatti korlátozásoknak, ezért más országokban elkezdték előszíteni, hogy akár elektronikus formában tarthassák meg a közgyűléseket - számolt be a nemzetközi tapasztalatokról Cser Tamás. Példaként Ausztriát említette, ahol a vállalatok a következő hetekben meg is tarthatják az első elektronikus közgyűléseket.

A részvényesek egyelőre nem érvényesíthetik közvetlenül az elképzeléseiket, de a veszélyhelyzet megszűnése után lesz egy 30 napos időszak, amikor

a részvények legalább egy százalékával rendelkező befektetők kérhetik a döntés újratárgyalását, összehívathatnak közgyűlést is valamennyi olyan kérdésben,

amelyben az igazgatóság kvázi nélkülük döntött a szükséghelyzetben - mondta Korányi G. Tamás. Utóbbi esetben az igazgatóságnak a kérésükre 45 napon belül össze kell hívnia a közgyűlést. De ha május 31 utánra esne ennek az időpontja - és egyre esélyesebb, hogy így lesz -, akkor a mérleg-elfogadást nem tárgyalják újra.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×