eur:
402.9
usd:
372.2
bux:
91585.71
2025. március 28. péntek Gedeon, Johanna
A Budapesti Kormányhivatal munkatársai bemutató fogyasztóvédelmi ellenőrzést végeznek egy hús- és hentesárut árusító standnál a budapesti Fővám téri Központi Vásárcsarnokban 2019. április 10-én. Ezen a napon a húsvéti kiemelt fogyasztóvédelmi ellenőrzésről tartottak sajtótájékoztatót a vásárcsarnokban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Visszaüthet a magyar sertéshúsra a kötelezően előírt új jelölési forma

Január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, ez a tájékoztatási forma nem biztos, hogy csak a magyar sertéshúsnak kedvez.

Vámos György szerint zavaróan hathat a vásárlókra, hogy csak bizonyos boltokban lesznek láthatók az említett zászlós megjelölések, ráadásul szerinte olyanok is lesznek, akik nem ismerik föl, így nem derül ki számukra a termék száramzási országa, vagyis a gyakorlatban

zökkenőket fog okozni ez az általános megoldás, amit az Országos Kereskedelmi Szövetség nem is támogatott.

A főtitkár hangsúlyozta, helyesnek tartja a kormány azon célját, amelyen hosszú ideje dolgoznak is, hogy a magyar termékeknek, amennyire az uniós szabályok engedik, reklámlehetőséget biztosítsanak. Ugyanakkor a gyakorlati végrehajtást illetően jó néhány kérdés felvetődött a jelenlegi rendelet előkészítése során. Vajon ha nincs magyar sertéshús a pultban, akkor is föl kell-e tüntetni a származási helyeket? Hiszen a zászlós jelölés igencsak feltűnő, szemben a szöveges felirattal, amit nem biztos, hogy elolvas a vásárló, előbbi azonban fel fog tűnni – magyarázta Vámos György

A szakember abban viszont egyetértett, az, hogy a kínált hús korábbi fagyasztására vonatkozó tájékoztatást is kötelező lesz föltüntetni január 15-től, az minden kétséget kizáróan egy

hasznos információ, és a vásárlókat védi,

hiszen mint fogalmazott, egy húsféleséget, amit korábban lefagyasztottak, majd felengedetek és így kerül a pultba, azt otthon már nem szabad ismételten lefagyasztani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Van-e vízhiány Magyarországon? Egyáltalán sok-e a víz vagy kevés a mi országunkban? Hiba volt-e a folyók szabályozása? Hogyan kerülhet víz a Homokhátságra? Miről kell meggyőzni a gazdákat ahhoz, hogy engedjék elárasztani a földjüket vízzel? Ezekre az érdekes kérdésekre is választ kaphatunk abból a beszélgetésből, amelyben Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.28. péntek, 18:00
Vitézy Dávid
a Főváros Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője
Ördögi kör: a hőhullámok hajtják a világ áraméhségének növekedését

Ördögi kör: a hőhullámok hajtják a világ áraméhségének növekedését

Tavaly több mint kétszer annyival nőtt a világ áramfogyasztása, mint az elmúlt évtized átlagos éves bővülése. A növekmény több mint fele Kínához fűződik, de a fejlett gazdaságokban is fordulatra került sor. A fogyasztásbővülés zöme az ingatlanszektorhoz kötődött, az egyik legfontosabb hajtóerőt pedig a hűtési igény erősödése jelentette, a klímaváltozásnak tulajdonított hőhullámok következtében. A világ áramtermelésének növekedését 2024-ben rekord arányban fedezték a megújulók és a nukleáris energia, amelyek súlya a termelésben szintén új csúcsra emelkedett, ezzel együtt továbbra is a szén maradt a világ első számú villamosenergia-termelési forrása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×