Érezni lehetett a borokon, hogy nem első alkalommal találkozunk, az elmúlt 7 évben hatottunk egymásra - mondta Jásdi István Csopakon, a most hetedik alkalommal megrendezett Olaszrizling szerintünk elnevezésű rendezvény szervezője. Hozzátette: ez nem a borok uniformizálódását eredményezi, hanem azt, hogy nyilvánvalóvá vált, ők nagyon hasonlóan gondolkoznak a borról és a szőlőről, sőt, ezeknél elvontabb dolgokról is.

Egy átlátható, 3 szintű minőségbiztosítási rendszer kialakítását határozták el, előrelépést fog jelenteni, ha ezt együtt, egy rendszerben megvalósítjuk - hangsúlyozta Jásdi.

Újra felvetődött az örökzöld téma, az olaszrizling neve. Jásdi István kiemelte: nyilvánvaló, hogy ez nem a magyarországi borfogyasztók számára kulcskérdés, de mégis fontos, hogy mindenki szembesül két hazugsággal, aki Magyarországon külföldiként olaszrizlinget kóstol: jelesül azzal, hogy ez a szőlőfajta nem rizling és nem olasz. Itt előre kell lépni - hangsúlyozta Jásdi István. Mint mondta: egy pályázatot fognak kiírni, hogy közelebb kerüljenek az új névhez. Ezzel kapcsolatban elvárás, hogy a magyar fogyasztót emlékeztesse az eredeti elnevezésre, de semmilyen módon ne utaljon sem Olaszországra, sem a rajnai rizling szőlőfajtára.

Visszatérve az eredetvédelemre, Jásdi arról is beszélt, hogy ebben a körben egyöntetű kívánság volt, hogy "induljunk el a balatoni megoldás felé", vagyis alakuljon ki egy olyan borvidéki struktúra, amely kifelé markánsan megjeleníti a Balaton egységét. Emellett legyen meg a hármas felosztás, vagyis legyen egy balatoni fehérbor, amely jó minőséget jelenít meg elérhető áron, az olaszrizlingből kiindulva. E fölött viszont csak logikus, és szemmel is látható földrajzi tájak legyenek: második szintként a települések, legfölül pedig a dűlők.

Jásdi István arról is beszélt, hogy az állam és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevonásával szeretnének elérni néhány lényeges szakmai változtatást, de addig, mire ezeket sikerül átvinni, saját szűkös forrásaikból előkészítik egy olyan eredetvédelmi egyesület létrehozását, amelyre több európai példa létezik. Ezek a konstrukciók az állami szabályozásokhoz kapcsolódnak az adott országokban, de a központi szabályozásnál szigorúbbak, magasabb borminőséget céloznak meg.

A témáról bővebben hallhatnak majd az InfoRádió bormagazinjának szerda esti adásában.