A prognózisok javítását helyezték kilátásba olyan citybeli házak is, amelyek egyelőre nem módosították a magyar gazdaság teljesítményére adott előrejelzésüket.

A KSH első gyorsbecslése szerint 3,9 százalékos volt az éves növekedési ütem az idei második negyedévben. A citybeli elemzői konszenzus 3,5 százalékos éves növekedést valószínűsített.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az adatismertetés után közölte: "túl alacsonynak tűnik" a cég által jelenleg érvényben tartott előrejelzés, amely 2,8 százalékos egész évi magyar GDP-növekedéssel számol az idén.

Jackson kiemelte kommentárjában, hogy a kelet- és közép-európai EU-gazdaságok közül Magyarország teljesített a legjobban. A szakértő szerint a magyar gazdaság aktivitásának az egyaránt laza monetáris és költségvetési politika adott lendületet.

A Capital Economics elemzője szerint ugyanakkor a háznak a második negyedéves aktivitási adatok alapján lefelé kell majd módosítania a szlovák gazdaság idei növekedésére adott, 3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítő prognózisát, és lefelé ható kockázatok terhelik a cég által Csehországra (3 százalék), Lengyelországra (3,5 százalék) és Romániára (3 százalék) érvényben tartott idei GDP-növekedési előrejelzéseit is.

A kelet- és közép-európai térség - Magyarországtól eltekintve - összességében meglehetősen gyenge második negyedéves teljesítményéért az érintett országok valószínűleg a mélyülő ukrajnai válság átszűrődő hatásait teszik majd felelőssé. A régió EU-gazdaságainak Oroszországba és Ukrajnába irányuló exportja valóban meredeken zuhant, de ez önmagában nem mutatja a teljes képet, mivel a térség oroszországi és ukrajnai kivitele viszonylag csekély volt a válság előtt is - hangsúlyozta William Jackson.

A Capital Economics közgazdásza szerint még Törökország is nagyobb kolonc volt a második negyedévben a kelet- és közép-európai gazdaságok exportján, mint Oroszország.

A legnagyobb visszahúzó erőt valójában az ismét gyengülő euróövezet és különösen Németország jelentette - hangsúlyozta Jackson.

A csütörtökön közzétett kelet- és közép-európai GDP-becsléseket "vegyesnek" nevezték értékelésükben a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői is.

A ház szerint a magyar gazdaság növekedési lendülete a vártnál kisebb mértékben lassult a második negyedévben, Csehország és különösen Románia teljesítménye ugyanakkor negatív meglepetés.

A JP Morgan londoni közgazdászai közölték, hogy a második negyedévi adatok alapján az eddigi 3 százalékról 3,3 százalékra javították a magyar gazdaság idei egész évi növekedésére adott előrejelzésüket, annak ellenére is, hogy a cég 2014 második felében 3 százalék körüli éves ütemre lassuló növekedéssel számol Magyarországon. A lassulást valószínűsítő prognózisukat a JP Morgan elemzői azzal a véleményükkel indokolták, hogy jóllehet az ipari rendelésállomány és a bizalmi jelzőszámok a jelenlegi negyedév kezdetén is még magasak voltak, a "külső ellenszél" azonban ha késleltetve is, de el fogja érni a magyar gazdaságot.

Emellett az állami infrastrukturális kiadások visszafogása a választások után valószínűleg szintén negatív hatással lesz a beruházásokra, jóllehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja ezt a hatást várhatóan valamelyest ellentételezi - jósolták a JP Morgan londoni elemzői.

A cég közgazdászai közölték azt is, hogy a vártnál gyengébb második negyedévi aktivitási adatok miatt rontották a lengyel és a román gazdaságra szóló idei növekedési előrejelzéseiket. Lengyelországban a ház az eddigi 3,2 százalék helyett 3 százalékos, Romániában 3,2 százalék helyett egy teljes százalékponttal lassabb, 2,2 százalékos GDP-növekedéssel számol 2014 egészében.

Romániát - ahol negyedéves összevetésben számolva 1 százalékkal csökkent a GDP-érték a második negyedévben, és éves összehasonlításban is csak 1,2 százalékkal nőtt - a Barclays bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni elemzői is "komoly negatív meglepetésnek" nevezték. A cég szakértői szerint egyelőre nem világos, hogy mi okozhatta a váratlan és meredek visszaesést a román gazdaságban, de az okok között lehet a mezőgazdasági szektor és az export gyengülése.