Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 22. szombat Menyhért, Mirjam

Nyolc éve nem látott tempó a magyar gazdaságban

Továbbra is a B kategóriába tartozik Magyarország országkockázati megítélése - közölte a Coface, miután megerősítette a magyar minősítést. A hitelbiztosító értékeléséből kiderül, hogy a magyar gazdaság helyzete és kilátásai javultak az idén, a reál GDP nyolc éve nem látott ütemben nőtt. A világ egyik legnagyobb hitelbiztosítójának szakértői úgy látják, az export és a kkv-k fontos szerepet játszanak a növekedésben, de persze akadnak kockázatok, a hitelpiac helyzetéből és az ukrajnai válságból adódóan.

Megerősítette Magyarország országkockázati besorolását a Coface, a világ egyik vezető hitelbiztosítója. A lépés eredményeként Magyarország továbbra is a B kategóriába tartozik. A változatlanul hagyott B osztályzat azt jelenti, hogy a Coface szakértői kedvezően értékelik az elért eredményeket, ugyanakkor érzékelhető kockázatokat is látnak Magyarországon, aminek eredményeként az ország kockázati megítélésén egyelőre nem változtattak.

Export és kkv-ké a főszerep

A Coface az országkockázati besoroláshoz fűzött friss elemzésében a kedvező folyamatokat és a kockázatokat is felsorolja. A szakértők kiemelik, hogy a gazdasági helyzet és a kilátások is javultak. A magyar GDP reálértéken 3,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos negyedévéhez képest, amire 2006 óta nem volt példa.

Grzegorz Sielewicz, a Coface régiós elemzője szerint a növekedésben főszerepet játszanak a közszférában végrehajtott beruházások, valamit a tempósan növekedő export. Az exportteljesítmény pedig egyrészt az eurózónában megindult élénküléssel, másfelől az autóipar bővülő kapacitásaival magyarázható.

A magánszférában is növekszik a beruházási hajlandóság, különösen a kkv-szektorban, ez pedig többek között a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának köszönhető. A kkv-szektorban bekövetkezett élénkülés azért különösen fontos, mert a kkv-k az éves GDP 54 százalékát adják, és a foglalkoztatottak 70 százalékának adnak munkát - vélik a Coface szakemberei.

Régiós pillanatkép

A Coface-elemzés utal a kockázatokra is. Például arra, hogy Magyarország besorolását a háztartások fogyasztásának lassú a növekedése is befolyásolja, mégpedig a devizahitelek elhúzódó, még mindig kedvezőtlen hatása és a visszafogottan emelkedő keresetek miatt. További rizikótényező, hogy Magyarország erősen függ a külső kereslettől, az export GDP-hez mért aránya ugyanis régiós összevetésben a legmagasabb, 96 százalékos, miközben Csehországban 79, Lengyelországban 48, Romániában pedig 42 százalékos ez az arány.

A Coface elemzői a kedvezőtlen tényezők között említik a nem teljesítő bankhitelek 18 százalékos arányát, valamint a bankadó magas szintjét. A szakértők emellett kockázatosnak tartják a régióra, így Magyarországra nézve az ukrán-orosz konfliktust, mivel mind Ukrajna, mind Oroszország fontos kereskedelmi partnere a régió országainak.

Mérföldkőhöz érkezett a Coface

A Coface a Magyarországról és a régióról szóló elemzéssel párhuzamosan közölte azt is, hogy a napokban komoly sikert könyvelhetett el: a társaság papírjait közel 1 milliárd eurós értékű tranzakció keretében bevezették a párizsi tőzsdére.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Éghajlatkutató: az országból Észak-Görögország lesz

Egy, a Másfél fok oldalán nemrég megjelent elemzésben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt 5 évtized hazai éghajlati változásait vizsgálták. Arra jutottak, hogy Magyarország egyre szárazabbá válik, annak ellenére, hogy az éves csapadékmennyiség csak kis mértékben csökkent. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban beszélt erről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Még a csavarokat is hozzák magukkal? Itt az igazság a hazánkba érkező kínai EV-beruházások hatásairól

Magyarország a kínai elektromosjármű- és akkumulátoripari beruházások egyik legfontosabb európai célpontjává vált. Ez önmagában sikertörténetnek tűnik. A valódi kérdés azonban nem az, hogy hány új gyár épül, hanem az, hogy ezek a beruházások képesek-e tartósan növelni a magyar vállalatok tudását, versenyképességét és hozzáadott értékét – vagy csupán egy új, technológiailag fejlettebb, de ugyanúgy függőségeket termelő "gyárgazdaságot" építenek. Vállalati interjúkon alapuló kutatásunk eredménye szerint az eddigi tapasztalatok alapján a kínai EV-beruházások a hagyományos autóipari FDI-nél is kisebb pozitív spillover-hatást eredményeznek a fogadó gazdaságban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×