Világgazdasági szinten a nők fele nem jelenik meg a formális munkaerőpiacon. Az egyes országok és nemzetközi szervezetek pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy a válságból való kilábaláshoz elengedhetetlen a munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság javítása érdekében a nők gazdasági helyzete és foglalkoztatása egyre fontosabbá válik.

Az EIU 29 indikátor alapján vizsgálta meg, milyenek is a nők gazdasági lehetőségei az egyes országokban. Ezek az indikátorok pénzügyi, oktatási, képzési, jogi, társadalmi státuszt jellemző és általános üzleti környezettel foglalkoznak, és összegzésükkel létrejött a nők gazdasági lehetőségei index.

Csak példaként: szempont például az, hogy mennyi időt töltenek a nők az oktatásban, a férfiakhoz képest milyenek a nyugdíjazás feltételei, a gyermeknevelés- és az ezzel járó távollét mennyire megosztható a két nem között, van-e megkülönböztetés az egyes pozíciók elérhetőségében, az elérhető fizetésben, a politikai részvételben, a tulajdonjogokban stb..

Az eredményekből pedig kiderült: Svédországban, Norvégiában és Finnországban a legjobb a nők helyzete, de annyira Magyarországnak sem kell szégyenkeznie, a 21. hellyel a legtöbb kelet-európai országot megelőzzük. Előttünk csak Litvánia és Szlovénia van a régió országai közül, utánunk pedig szorosan Szlovákia és Bulgária következik. Meglepő lehet, hogy Csehország és Lengyelország lemaradt és csak a 33. illetve a 34. helyet érik el.

A kelet-európai régióról az EIU elmondja, szinte minden ország javított helyezésén, és úgy tűnik, a volt szocialista országok elég megosztottan szerepeltek, egyáltalán nem kezelhetők egy kalap alatt. Nyugat-Európában Svédország, Norvégia, Finnország, Belgium, Németország az első öt, leghátul pedig a mediterrán országok vannak kelet-európai pontszámokkal, pl. Spanyolország, Olaszország és Görögország.

A vizsgált 128 ország közül Litvánia és Szlovákia javított a legtöbbet, 2010-ről 2012-re 7,2 pontot, Magyarország 0,6 pontot javított ezen időszak alatt.