Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence

1000 milliárd forintjába kerülhet az államnak a reptéri szerződés

Közel 1 000 milliárd forint az az állami teher, amit a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos.

Az elszámoltatási kormánybiztos a sajtótájékoztatón felolvasott a szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést" - számolt be az MTI.

Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.

Budai Gyula közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.

A korábbi hírek ennek az összegnek a feléről számoltak be. Fellegi Tamás akkor még nemzeti fejlesztési miniszterként tavaly decemberben mutatta be a "Fehér Könyv a Malév örökségéről" című kiadványt, amelyet a tárca állított össze a légitársaság jelenlegi helyzetéhez vezető útjáról.

Az NFM kiadványa akkor többek között azzal érvelt a nemzeti légitársaság szükségessége mellett, hogy a Malév a Budapest Airport egyik legjelentősebb partnere volt, forgalmának mintegy 40 százalékát biztosította. Évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet, kiskereskedelmi bérlet jogcímen. A Malév hiányában így ennek jelentős része kiesik a reptér üzemeltetőjének költségvetéséből.

A Budapest Airport privatizációs szerződése szerint a Malév felszámolásával akár ellehetetlenülhet a reptérüzemeltető cég, ami viszont már a magyar állam számára is súlyos következményekkel járna. A két hónappal ezelőtt bemutatott Fehér Könyv ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy "az állam számára így hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint azonnali egyösszegű fizetési kötelezettséget keletkeztetne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
A bérlakás nem a tulajdon ellensége, hanem a lakáspiac hiányzó fokozata

A bérlakás nem a tulajdon ellensége, hanem a lakáspiac hiányzó fokozata

A magyar lakáspolitika egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem kínál valódi megoldást a "bérleti résben" élők számára, akik saját lakást nem tudnak venni, de a szociális rendszerbe sem férnek be. Csehország, Lengyelország és Ausztria tapasztalatai egyaránt azt mutatják, hogy a tartós, megfizethető bérlakásszegmenshez nem egyszeri építési projektek, hanem stabil intézmények, átlátható költségalapú bérképzés és hosszú távú fenntartási rendszer szükséges. A történeti Wekerletelep és a frissen bejelentett Wekerle Sándor Lakásépítési Program kapcsán a cikk figyelmeztet: a bejelentés önmagában nem eredmény, a valódi mérce a ténylegesen üzemeltetett, tartósan megfizethető lakások száma. Magyarországnak nem lakásszámokban, hanem lakásrendszerben kell gondolkodnia – előbb jól működő, mérhető pilotprojektekkel, mint országos ígéretekkel. A bérlakáspiac kiemelt témája lesz a Portfolio Property Investment Forum konferenciának, érdemes lesz velünk tartani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×