eur:
394.14
usd:
365.3
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Fagyasztott vérplazmát tartalmazó tasakok a budapesti BP1-es Plazmaferezis Állomáson 2015. június 13-án. Június 14-én van a véradók világnapja. Ezen a napon született az osztrák származású, amerikai Karl Landsteiner Nobel-díjas orvos, aki felfedezte az AB0 vércsoportot.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Van egy betegcsoport, amelynek szó szerint plazmadonoroktól függ az élete

Magyarországon több mint 2700 vérzékeny, hemofíliás beteg él. Ez egy ritka betegség, amely a nem megfelelő véralvadás miatt hosszabb ideig tartó vérzést okoz. Ha nem diagnosztizálják és kezelik időben, maradandó egészségügyi problémákat okozhat. A hemofíliás gyógyszerek önkéntes donorok vérplazmájából készülnek. Magyarországon a vérzékeny betegek éves plazmaadagjához több mint félmillió donáció szükséges.

Jelenleg megközelítőleg 2700 hemofíliás, vérzékeny beteg él Magyarországon. A vérzékenység oka, hogy a beteg szervezetéből hiányzik egy olyan fehérje úgynevezett véralvadási faktor, mely ahhoz szükséges, hogy a véralvadás megfelelő módon menjen végbe. A vér alvadékonyságának csökkenése miatt a hemofíliás betegek sérülések vagy műtétek alkalmával hosszabb ideig véreznek, mint az egészségesek.

Súlyos hemofília esetén spontán, külső behatás nélkül is előfordulnak vérzések,

amelyek gyakran a testen belül történnek. A hemofíliások leginkább izületi-, izomközti vérzéstől szenvednek, melyek hosszú távon, kezelés nélkül súlyos mozgásszervi következményekkel, mozgáskorlátozottsággal járnak. Ugyanakkor az emésztőrendszer vagy a légutak körüli szövetek vérzése is előfordulhat. Ha nem kezelik, a vérzés gyulladást okoz és növeli az egyéb, tartós egészségügyi problémák kockázatát.

A hemofília kezelésének alapja a hiányzó véralvadási faktor pótlása intravénás injekció formájában. Ennek egyik forrása a plazma eredetű faktorkészítmények, melyek az önkéntes donorok vérplazmájából készülnek.

„Öt ember vérplazmája szükséges ahhoz, hogy fedezze egy hemofíliás beteg napi gyógyszerkészletét. Ha az emberekben megszűnik az igény, hogy a másik ember életét segítsék, akkor a mi betegcsoportunk kihal. Rendszeres orvosi ellátás és bőséges gyógyszer mellett viszont ma már a magyar hemofíliások teljes életet élhetnek, tanulnak, dolgoznak és családot is alapítanak” – mondta Csuja László, a Hemofíliások Baráti Körének elnöke.

Az orvosok az 1920-as években kezdték használni a vérplazmát hemofíliás betegek kezelésére.

A hemofíliások átlagéletkora még az 1960-as években is 20 év alatt volt.

Jelentős áttörés az 1960-as és 1970-es években következett be, amikor a véralvadási faktort tartalmazó koncentrátumokat először fejlesztették ki plazmából. A betegség napjainkban már jól kezelhető, egy súlyos vérzékeny beteg otthon is megkaphatja a terápiát, és maga vagy családtagja is beadhatja hetente több alkalommal a vénás injekciót.

A hemofília az egyik legsúlyosabb vérzést okozó, örökletes betegség. A nők rendszerint a hordozói, és hibás X kromoszóma formájában továbbörökítői a betegségnek. Míg esetükben a másik, egészséges X kromoszóma miatt nem alakul ki súlyosabb vérzés, addig a betegség a férfiaknál jelentkezik, ezért ők alkotják a betegek többségét.

A hemofília egyik leghíresebb hordozója Viktória brit királynő volt, akinek kilenc gyermekéből három örökítette tovább a betegséget.

Lipót fia nem sokkal harmincéves kora után agyi vérzésben halt meg. Alice és Beatrice lánya révén pedig kiterjesztette a gént Németország, Spanyolország és Oroszország királyi családjaira.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×