Gömörszőlős egy kilencven fős ökofalu Aggtelektől 15 kilométerre, és átvezet rajta az Országos Kéktúra útvonala. Trizsből vagy Zádorfalváról induljanak el, és csodaszép füves dombokon sétálhatnak, akár kisgyerekekkel is.

A bakonyi Kerteskői-szurdok meglátogatása is családi program. Bakonybélből a Borostyán-kúti-tó partján található Szent Gellért-Kápolna, majd a Gerence-patak völgye és a Bányász-forrás kereshető fel. Az Oltár-kőről az egész szurdokot beláthatják.

A Budai-hegységben a Központi Fizikai Kutatóintézettől a Sorrento-sziklákhoz, majd a Szekrényes-hegyre sétálhatnak fel. Az izgalmas formájú mészkőképződmények állítólag onnan kapták a nevüket, hogy hasonlítanak az olaszországi Sorrento tengerparti szikláira.

A Börzsönyben Drégely vára lehet a célpontjuk. A vele azonos nevű vasútállomástól érhetik el egy izgalmas körtúra keretében. A tatárjárás után épült vár leghíresebb kapitánya Szondy György volt, aki 145 katonájával együtt itt halt hősi halált Ali pasa 12 ezer fős seregével szemben. A harcot csak két apródja, Libárdy és Sebestyén élte túl, akiket Szondy a török vezető gondjaira bízott. Ezt örökítette meg híres költeményében Tinódi Lantos Sebestyén, illetve később Arany János.

A Bükkben Bükkszentlélekről a Látó-kőre kirándulhatnak el, ahonnan csodás panoráma nyílik a hegységre, illetve a Lázbérci-víztározóra. A másik oldalon egy középkori pálos kolostor romjait nézhetik meg. Útközben keressenek két jókora, egymást ölelő fát. Az a Szerelmesek fája, a fotósok kedvenc témája.

A Cserháton Szandaváraljáról a Mária-forrás érintésével mászhatnak fel Szanda várának romjaihoz. Szandavárról keveset tudunk, például azt sem, hogy mikor épült de, az biztos, hogy az 1300-as években már létezett. 1551-ben egy titkos járaton bekúszó balassagyarmati magyar vitézek minden törököt levágtak a várban, majd felrobbantották, hogy soha többé ne juthasson az ellenség kezére.

A Gerecsében Héregről a Király-kút nevű forrás melletti nagy rétre, Mátyás király kedvenc pihenőhelyére csaphatják ki játszani a gyerekeiket. Ha van annyi a lábukban, onnan elmehetnek Pusztamarótra, vagy akár a Gerecse-tetőre is.

A héregiek mindig bátor emberek voltak, néha talán vakmerőek is. 1849-ben például rálőttek az osztrákok sokszoros túlerőben lévő őrjáratára, mire azok az egész falut ki akarták irtani, csak a térden állva könyörgő plébánost látva gondolták meg magukat. A bíró házát azért kirabolták és lerombolták.

Héreg közelében, a beszédes nevű Faluhely dűlőben egyébként még megtalálhatók egy, a jásdi bencés apátsághoz tartozó, elpusztult település nyomai.

A Keszthelyi-hegységben Rezi vára kínál néhány órányi nagyon kellemes időtöltést. Hévíz felé gyalogolva megtalálják az 1729-ben épült Gyöngyösi betyárcsárdát, mellette pedig a két legendás betyár, Vak Illés és Kőkes Pista sírját. Az műút túloldalán, egy jókora szántóföld közepén egy kőfallal körbevett, különleges hangulatú, ősi zsidó temető áll.

A Mecsekben a Remeterétről a Sós-hegyi kilátóhoz kirándulhatnak el, illetve tovább a Tubesre, a János-kilátó kőtornyához.

Bárhová is mennek, előtte tájékozódjanak a felkeresni vágyott látványosságok nyitva tartásáról és az esetleges erdészeti korlátozásokról. Tartsák be a járványvédelmi szabályokat és érjenek haza a kijárási tilalom kezdetére. A várható időjárásnak is érdemes utánanézni.

Teljesítménytúrák is lesznek a hosszú hétvégén, de a járványhelyzet miatt szigorúan csak egyéni teljesítéssel és virtuális igazolással. Most rendezik meg

• a Nagy Í-t,
• a Masnit,
• a Pipibabát,
• a Vasi Vulkánokat,
• a Nyuszi Túrát,
• a Széchenyi-hegyi Túranapot és
• a Thury György emléktúrát, valamint
• a Kálváriajárás a Budai-hegységben,
• a Tréfás Húsvét a Mátrában,
• a Húsvéti Tojáskergető a Tisza-tónál, illetve
• a Tiszán innen Tiszán Túl Fuss vagy Gyalogolj elnevezésű programot.

Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.