A keresztény világ harmadik legnagyobb ünnepe a húsvét utáni hetedik vasárnapra, vagy ha úgy tetszik az ötvenedik napra eső pünkösd. Magyar elnevezése is ez utóbbira utal, a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. A nyugati kereszténységben a legkorábbi lehetséges dátuma: május 10-11., a legkésőbbi pedig június 13-14.

Maga az ünnep a három legnagyobb zsidó ünnep egyikéből ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, és Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuotnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik.

Több prófécia is megjövendölte az Újszövetség történéseit, illetve azt, hogy a Jézus mennybemenetele előtt megígért esemény, a Szentlélek eljövetele és kiáradása a tanítványokra ezen a napon lesz. A Biblia elbeszélése szerint a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére. A Szentlélek hatására a tanítványok különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. Ezzel lényegében az egyház születését is ünneplik a hívek, gyakorlatilag az apostolok ideje óta. Hivatalosan azonban csak 305-ben rendelte el a püspöki szinódus a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését.

A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd a húsvéti misztérium beteljesedése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. Pünkösd vigíliáján (előestéjén) szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.

A pünkösdi időszak a protestáns egyházakban a konfirmáció (megerősítés - a Szentlélek erősíti meg a hitet), az Úrvacsorára való előkészítés, az ifjak felnőtt hívővé avatásának ideje. Ugyancsak ez az időszak a katolikus bérmálás ideje, amikor a püspök a Szentlélek közlésének szentségét szolgáltatja ki az ifjaknak.

A keresztény hagyomány mellett pünkösd Európa-szerte ősi tavaszköszöntő ünnep is. Néphagyományaink pedig ennek megfelelően keresztény és pogány eredetűek. Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is. Időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik az ünnephez, bár a különböző tájegységeken meglehetősen ellentétes jelentésekkel: Gyimesben például a pünkösdi eső jó termést jelent, Baranyában viszont nem kívánatos az eső, inkább a szép idő, ami bő bortermést hoz. A pünkösdi harmatnak szépségvarázsló erőt tulajdonítottak: a lányok napfelkelte előtt a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük.

Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes volt, hogy egy hétig, de helyenként egy évig minden lakodalomba, mulatságba hivatalos volt, ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. De egyes vidékeken a pünkösdi király és királyné közös felvonulása volt a szokás, a napot ilyenkor jellemzően táncmulatsággal zárták a fiatalok.

Párválasztó szokások is kötődnek az ünnephez: egyes vidékeken ekkor állítottak májusfát a kiszemelt lánynak, vagy épp ekkor bontották el a május elsejére felállított fát. Sok helyütt rendeztek bálokat, mulatságokat a fiataloknak. Jellegzetes szokás volt, hogy a szerelmes legények pünkösdi rózsát tettek a kiszemelt lány ablakába pünkösdre virradóra. De pünkösdhöz kötődik a mátkatál küldés szokása is: ha a legény által a kiszemelt lánynak küldött tál rokonszenvre talált, akkor hasonlóval viszonozták.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a Mária kegyhelyéről is egyre ismertebb csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. (Más források arra hívják fel a figyelmet, hogy kevéssé valószínű, hogy az a fejedelem, amely 1568-ban a tordai országgyűlésen négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát törvénybe iktatja, egy évvel korábban még üldözte volna a más felekezethez tartozókat.)

Erre a legendára emlékezve tartják meg Csíksomlyón minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól. Egyébként a Hungarikum Bizottság 2018-ban hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét.

Az idén a koronavírus-járvány miatt elmarad a zarándoklat, a pünkösdi szentmisét nem a csíksomlyói hegynyeregben, hanem a helyi kegytemplomban tartják meg, a hívők az online közvetítést követhetik nyomon a kegyhely honlapján, Facebook-oldalán, a Duna Televízióban és az Erdélyi Mária Rádióban, valamint mobilalkalmazással.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!