eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Hamis eurós csalás: 65 millió forintos kár az átverteknél

Több éve történt csalássorozat ismeretlen elkövetői köre után nyúltak vissza a budapesti nyomozók. Bővített gyanúsítotti körrel és hosszabbodó bűnlajstrommal tettek pontot a bűnszövetségben működő rip deal csalók ügyének végére.

Egy évig tartó nyomozás során fejtették vissza a fővárosi gazdasági nyomozók annak az évekre visszanyúló sorozatcsalásnak az ügyét, melyben a bűncselekmények feltételezett elkövetői az úgynevezett „rip deal” módszerrel csaltak ki megközelítőleg 65 millió forintot több embertől – ismerteti a Police.hu. Rip deal, vagyis az a módszer, amikor pénzváltás során a sértettek valódi pénzt kapnak, melyet megszámolnak, majd amikor nem figyelnek, az elkövetők váratlanul kicserélik egy másik kötegre a pénzt, ami kinézetre megegyezik az eredetivel, azonban a kötegben már nem valódi pénz, hanem hamis, játékpénz van. A rip deal módszerrel 2013 és 2015 között elkövetett csalássorozatban több elkövetőt azonosítottak a rendőrök, akiket azóta elfogtak, és ügyük bíróság elé került.

A BRFK gazdasági nyomozói ezzel a trükkös módszerrel elkövetett csalás nyomaira akadtak 2020 áprilisában, amikor egy másik bűncselekmény nyomozása során egy tatabányai lakásban tartottak kutatást. A rendőrök az ügyben gyanúsított T. Zsolt rokonának a házában hamisnak látszó, 300 ezer euró, sorszámozott pénzt találtak. A lefoglalt bankókról a Magyar Nemzeti Bank megállapította, hogy azok gyenge minőségű hamisítványok.

A rendőrök széleskörű nyomozást folytattak le, és az országos szintű elemző munka során több olyan bűncselekményt találtak, amely egy 2013 és 2015 között elkövetett csalássorozat eddig ismeretlen gyanúsítotti köréhez vezettek.

A gyanú szerint 2014. őszén T. Zsolt és az ügyben azóta azonosított társa megállapodtak abban, hogy ismeretségi körükben felkutatnak olyan vagyonos embereket, akiknek forintról euróra történő átváltást ígérnek a hivatalosnál jóval kedvezőbb árfolyamon, majd a pénzváltásnál átverik őket. A kiszemelt emberek közül T. Zsolt 2015 januárjában találkozót beszélt meg egy férfivel, majd egy hotelben megállapodtak, hogy T. Zsolt hetente 20-30 ezer eurót tud neki jutányos áron váltani. Egy héttel később T. Zsolt telefonon jelezte ügyfelének, hogy 30 ezer eurót tud nála váltani, majd üzenetben megadta neki a találkozó helyszínét és időpontját. A megbeszélt találkozóra azonban nem ő ment el, kimentette magát, és helyette egy ismerősét küldte el. A nyomozók az eljárásban azonosították T. Zsolt ismerősét, C. I. Teodor román állampolgárt, aki a pénzváltásra megadott bécsi helyszínen ügyfele autójában adott át 30 ezer eurót, melyet a férfi átszámolt, és mivel a bankjegyeket eredetinek találta, a pénzt a gépkocsi váltója mellé helyezte, C. I. Teodornak pedig átadott 9 millió forintot. A pénzváltás közben a román férfi elterelte a sértett figyelmét, és a váltó mellé helyezett euró köteget kicserélte játékpénzre.

A szélesített nyomozás C. I Teodor vonatkozásában további hasonló módszerrel elkövetett bűncselekményekhez vezetett, ahol a román férfi először valódi pénzt adott át ügyfeleinek, majd mikor az euró ellenértékét magához vette, az ügyfelek figyelmét elterelve hamis pénzkötegre cserélte ki a több millió forintot érő valódi valutát. A férfit négy ilyen bűncselekménnyel hozták összefüggésbe, mely során 55 millió forintot csalt ki a sértettektől.

A BRFK nyomozói T. Zsoltot bűnszövetségben, jelentős kárt okozó csalás miatt hallgatták ki gyanúsítottként, C. I. Teodor ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A férfit 2020. október 16-án fogták el. A nyomozók továbbá a román férfit egy 2010-ben fegyveresen elkövetett rablás egyik feltételezett elkövetőjeként is azonosították, ahol a férfi 10 millió forintot szerzett bűntársaival, így a gyanúsításkor a 4 rendbeli csalás bűntett mellett fegyveresen elkövetett rablás megalapozott gyanúját is közölték vele.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya az eljárásban a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezte, az ügy iratait az illetékes ügyészségnek küldik meg. C. I. Teodor jelenleg átadási letartóztatásban van, mivel a nyomozók az eljárás során a hamis bakjegyek sorszámait ellenőrizték az Europol adatbázisában és kiderült, hogy ugyanilyen sorszámmal ellátott bankjegyeket Belgiumban használták fel bűncselekmény elkövetéséhez. A belga hatóságok felvették a kapcsolatot a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, és a gazdasági nyomozók segítségével azonosítani tudták a náluk folytatott büntetőeljárásban C. I. Teodort. A letartóztatásban lévő férfit hamarosan átadják a belga hatóságoknak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×