Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Pixabay

Aprópénzért dolgoztak a heves megyei cégtemető ügyvédei

Egy 2013-ban felszámolt, 50 vállalkozást eltüntető cégtemető ügyében emelt vádat 13 ember - köztük két ügyvéd - ellen a Heves Megyei Főügyészség. Többrendbeli közokirat-hamisítással vádolják őket, és – ezzel halmazatban – nagyobb, illetve jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével is az érintett korábbi cégvezetőket.

A Heves Megyei Főügyészség tizenhárom személy – köztük két ügyvéd – ellen emelt vádat azért, mert valamennyien közreműködtek összesen ötven magyarországi vállalkozás fiktív adásvételében 2009 és 2013 között - közölte az ügyészség. A szövevényes ügyben 52 vádpontban részletezi a vádhatóság a bizonyítékokkal igazolt tényállást - áll a vádhatóság honlapján olvasható közleményben.

Az ügy elsőrendű vádlottja volt az ötletgazda, és irányított a szervezetet - később egyébként nagy volumenű fiktív munkaerőkölcsönzéssel foglalkozott, amiért már jogerősen el is ítélték. Két vádlott az ügyészség szerint elsődlegesen a szervezésben vett részt, öten fiktív vevőként a nevüket adták a jellemzően a két megvádolt ügyvéd által lebonyolított hamis adásvételekhez. Az ügy három vádlottja olyan korábbi cégtulajdonos, aki nemcsak eladta a vállalkozását, de abból előzőleg jogellenesen különböző vagyoni értékeket is kivett a maga számára - őket sikkasztással is megvádolták.

Az elsőrendű vádlott újsághirdetésekben keresett köz-, illetőleg szállítói tartozást felhalmozó gazdasági társaságokat országszerte. A jelentkezők számára azután olyan vevőket közvetített - többnyire 150-300 ezer forint közötti összegért -, akik hajlandóak voltak a csődbe ment cégeket pár tízezer forintért a nevükre venni, és megszervezte az adásvételhez szükséges okiratok ügyvédi előkészítését is. Az új tulajdonosok jellemzően anyagi nehézségeik miatt vállalták, hogy nevükre veszik az adósságban úszó cégeket, de a későbbiekben, a felszámolási, vagy kényszertörlési eljárások megindításáig egyáltalán nem vettek részt a vállalkozások további működtetésében, csak névleg voltak vezető tisztségviselői - írta közleményében az ügyészség.

A fiktív ügyleteket lepapírozó ügyvédek alkalmanként 50 ezer forintot kaptak.

A főügyészség többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a tizenhárom terheltet, valamint – ezzel halmazatban – nagyobb, illetve jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével is az érintett korábbi cégvezetőket.

A letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott és az egyik eljáró ügyvéd esetében az ügyészség végrehajtandó,

további négy vádlott esetében pedig felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt.

Hét vádlottal szemben a vádhatóság pénzbüntetést indítványozott, és többek esetében indítványt tett arra is, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el őket a gazdálkodószervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×