eur:
389.72
usd:
361.76
bux:
68439.02
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Kiadná a "horror házát" az amstetteni rém

Josef Fritzl, az amstetteni rémként elhíresült osztrák férfi kiadná azt a házat, ahol 24 évig tartotta fogva a lányát és közös gyermekeiket.

A 73 éves osztrák férfi 24 éven keresztül tartotta bezárva a háza pincéjében kialakított cellarendszerben a lányát, akit számtalanszor megerőszakolt, és akinek hét gyereket nemzett.

Elisabeth Fritzl 18 éves volt, amikor az apja bezárta. A férfi azt mondta a feleségének, hogy a lány elszökött, és egy szektához csatlakozott.

A férfi a lányától született három gyerekét - a most 16 éves Lisát, a 14 éves Monicát és a 11 éves Alexandert - magához vette, a nejének pedig azt hazudta, hogy a kicsiket Elisabeth hagyta a ház előtt, majd visszatért a szektához.

A másik három gyermeket a lányánál hagyta a pincében. Az egyik csecsemő pedig három nappal világra jövetele után meghalt, és a gyanú szerint a férfi a holttestét a ház kazánjában égette el.

A férfi a háromemeletes ház többi szobáját kiadta, azonban amikor a botrány kirobbant, és letartóztatták az amstetteni rémet, a lakók azonnal elköltöztek.

"Nem bírtunk tovább a kínzókamrák közelében élni, és emlékezni a szörnyűségekre. Ezért költöztünk el, és kezdtünk új életet máshol" - mondta az egyik volt lakó.

Év végén kezdődhet a per

Josef Fritzl azonban megpróbál némi bevételhez jutni, és ismételten ki akarja adni a ház szobáit. Az osztrák férfi már fel is fogadott egy bécsi ügyvédet, Karl Bernhausert, hogy kezelje az ingatlannal kapcsolatos ügyeket, és intézkedjen a nevében a "horror házával" kapcsolatban.

A bíróságon egy másik ügyvéd, Rudolf Mayer képviseli az amstetteni rémet, akit emberöléssel, erőszakkal, szabadság korlátozásával és vérfertőzéssel vádolnak.

Az illetékes osztrák ügyészek azonban biztosak akarnak lenni abban, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb port felvert ügye megfelelő büntetéssel zárul, ezért most azt fontolgatják, hogy a személyi szabadság sérelme helyett Fritzlt rabszolgatartás vádjával állítják bíróság elé. Ezt az osztrák büntető törvénykönyv 104. paragrafusa teszi lehetővé még mindig - annak ellenére, hogy az országban már a 19. században eltörölték a rabszolgaságot.

Rabszolgatartásért ugyanis maximálisan húsz éves börtönbüntetés szabható ki.

A tárgyalás idén év végén kezdődhet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×